BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncokra vonatkozó irodalom áttekintése

- 5 L AZ ALFÖLDI SÁNCOKRA VONATKOZÓ IRODALOM ÁTTEKINTÉSE A századforduló részletes térképein a Tárna folyó délhevesmegyei szakasza Tarna canal, Csörsz árka elnevezéssel van jelölve, A név nem pusztán egy legenda emlékét őrzi, de még ma is létező valóságot jelez, Tarnabod községtől keletre, attól a ponttól kezdve, ahol a Tarna folyószabályozás óta ásott medre az eddig követett észak-déli irányt nyugatira változtatja, egy hajdani hatalmas földmű töltésének és árkának maradványai követhetők nyomon, több kevesebb megszakítással Egerfarmosig, Ahogy kopik a Csörsz árok, neve is lassan lassan kivész majd az emberek emiékezetéből, Ma is már csak azok tudnak róla. akik Tompa Mihály népregéiből ismerik a monda feldolgozását, és a hajdani árok mellett telepult községek idősebb lakói, akik mai fenntartásában, munkájuk közben még találkoznak vele. Magát a Csörsz mondát négy évszázadon át követhetjük nyomon. Az első írásbeli adat, amely a Duna-Tisza közi sán cárkokra vonatkozik, az úgynevezett krakkói krónika, /Chronica ez vilagnac yeles dolgairól Székel Estván Craecoba niomtatott Strykoviai Lázár által Christus születésének 1559 eszlendeiebe/ A krónika sorba veszi a világban történteket és a 718. évre vonatkozólag a következőt találjuk irva: «Seita Pannonianac királlia. Ez a Czersz árokiat meg witta kit nem azért hittanac Czersz árokianak, hog azon a Czersz királ felesiget hozott volna magának hanem azért hog az árkot az országnak oltalmára legelőszört az csenaltatta volna meeg Attilanac: előtte mikort it különb különb nemzetek lakoznanak ki akort nag mell volt mint most eg varoa arokia es a tetein eleuen fac voltak ultetuen kinec az giukerei meg tartottac a töltést hog be ne omollion kiken kapuc voltanac es ör alloc, Mikoron pedig valami ellensig az orszagra tamadott tehát mind az arakra futottac és ug otalmaztac az országot nemcsak eg vagion pedig a fele hanem tobis vagion jelesben a Tisza Duna kozot kic mind e napiglan meg lattatnac de imar a hoszu üdö miat be töltettec kivel nem a magiarok eltenec hanem az o elöttöc valo nemzetsigec» A XVI. század derekán tehát ugy tudták, hogy a Duna Tisza között több árok is volt, melyet Czersz király épített az ország oltalmára, és amelyet Seita / Réső En8el Sándor olvasása szerint Scita / király megostromolt, Ugy tudták, hogy még Attila előttiek ezek a földmüvek, abból a korbői, amikor itt /a Duna Tisza között/ többféle nép lakott, 1559 ben még láthatók voltak az árkok, de a hosszú idő már betöltötte azokat, A krónika irója kijelenti, hogy nem a magyarok éltek vele, / már nem is használták/ hanem az előttük való nemzetiségek. Lényeges azonban az, hogy a monda 1559 előtt keletkezett,