BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- 58 nagy adatgyűjtések idején ő bocsátott Rómer rendelkezésére. Sajnos Kandra sem kar tográfiai sem okleveles adatokra nem hivatkozik, a szakirodalom köréből vett adatai külön bizonyítást igényelnek. A szavaiból feltételezhető terepbejárásairól irtak annyira általánosságban mozognak, hogy azt sem tudjuk mit értett azalatt: «Tovább nyomozni még nem volt alkalmam». Térképeken rajzoltakat, olvasottakat, a terepen másoktól hallottakat, vagy a saját szemével látottakat, és ha igen, akkor amerre látottakat foglalta össze egy-egy vonallá. Egyebekben ugyanezeket az adatokat ugyanazon források alapján megismétli Szendrey János, /Miskolc város története és egyetemes helyirata, 1886, I„k. 312. oj azzal a kiegészítéssel, hogy a Nagymihály-Gelej- Cserépfalu- Diósgyőr- Sajó szentpéteri vonalra vonatkozóan Gyárfás: A Jászkunok története c, munkája I.k, 565 oldaMn írottakra hivatkozik. Ezekből, és az ilyen adatokból, íróasztal mellől még térkép segítségével is, sok más adat. sőt személyes tapasztalat birtokában is nagyon nehéz kiválasztani az esetleg bizonyítható anyagot. Az eddigiekből a következő konkrétumokat emelhetjük ki: Sajószentpéternél egy «jelentéktelen árokvonal» a Cseszárka nevet viseli. Cserépfalu határában pedig egy dél-északi, majd északkeleti és ismét északi irányban haladó változó mélységű árok halad. A Cserépfalu de főként a «Cserépvár» név régészeti szempontból magában véve is jellegzetes. A Cserépfalu-Sajószentpéter közötti távolság Diósgyőrön át. légvonalban kb. 32 km, erdős hegyen-völgyön keresztül, és amint a részletes térképekről, de a terepen is ismerjük, a Bükk főleg a peremvidékein hajdani földvárakkal jól telepitett. Nagyjából ebbe a vonalba esik az Óhuta. ma Bükkszentlászló községhez tartozó Nagysánc a maga kb. 50 kat. holdnyi, helyenként még ma is jó fenntartású sáncokkal körülvett területével. Diósgyőr felett földvár van. de ezek a vár, árok, sánc elnevezések csak a helyszíni bejárások meggyőző adatai alapján köthetők össze egy vonallá. Mielőtt Bartalos Gyula adatait is belevonnám a szaporodó és figyelmen kivül nem hagyható, de további bizonyításokat kivánó eddig tárgyalt anyagunkba, az áttekinthetőség kedvéért a következő tényeket kell rögzítenem. A Dormánd-Füzesabony közötti kövesuttól nyugatra kb. 3 km-re a Csörszárok vonalán, egy pontra lokalizálható erős törés van. A Jászárokszállástól eddig a pontig a délnyugat-nyugat, északkelet-keleti irányban tartó kb. 30 km.-es sáncszakasz itt hirtelen nyugat-keleti, nagyon enyhe délkeleti irányba fordul. Ez a töréspont az egész sánc vonalát figyelve, egészen feltűnő és jellegzetes irányváltozást jelent. / A legujabbtól a legrégibb térképlapig valamennyi egyértelműen ábrázolja. így itt csak a 38 48 1: 200000 és ezen belül az 1: 75000 méretarányú 4964 sz. térképlapokra hivatkozom, amelyeken egyúttal a további irányok is figyelemmel kísérhetők, Bemuta41-42 torn továbbá az egri áll. levélt, két térképét. A T.135 és a T.144.et, Az előbbi