BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Csörszárok

- 52 Tranger Ignác mérnök. Miskolci áll, levlt. U 83./ Ároktő község északnyugati kijáratától. attól a ponttól, ahol a mezőcsáti ut eléri a községet, egy sáncvonal maradványai húzódnak nyugati irányban, A töltés északi oldalán lévő erősen behordott, eliszaposodott ároknyom közvetlenül 'a falu alatt nedvesebb időjáráskor vizalá kerül, Kb. két és fél km.-es szakaszát egyértelműen jelzik az I.kat. felv, XXI-I6. XXII-17, a II, kat. felv. XL-47 lapjai és a már emiitett 1847-ben készült térkép. Az első két térképlap 1783-ban felírás nélkül, az 1858-ban készült II.kat. felv. «Alte Verschantzungen», mig Tranger Ignác térképe «Csősz árka». felírással jelzi a sáncot, • Az ároktői adatokat Bartalos a következőkben foglalta össze: /Bartalos. id,mü. 80.o./. «Ároktőnél, honnan a régi térképek e vonal jelzését kezdik, voltaképpen két árok keresztezi egymást: a Csörszárok, s a délről felfelé haladó Ördögárok .... mely utóbbi a temető gócpontjában érinti az előbbit . . , , » Tranger Ignác térképén tényleg jelzi az Ördögárkot, és azt én is láttam. Természetes, vizmosta, nem is árok hanem majd utca szélességű, minden bizonnyal hajdani vízmeder, Bartalos messzemenő következtetéseket füz hozzá, hivatkozva Bedekoyich már ismertetett térképére, melyet az 1782-ben készített és Horváth P. könyvének mel lékleteként jelent meg 1802- ben. Ezen a térképen Bedekovich tényleg a Tiszán keresztül haladónak rajzolja a Csörszárkot, Bartalos a CsÖrszárokhoz csatlakozó ezen «Ördögárok»-nak nevezett alakulást véli a Tiszán át a Tiszacsegei «Vaskapu», tovább Strázsahalom. Áikoskut és igy a Debrecenhez tartozó Zám felé feltételezhető Csörszárok-folytatásnak, /Bartalos id. mii, 108.O,/ Visszatérve a Csörszárok vonalára: a kb.két és fél km.-es ároktői sáncszakasz után nyugati irányban kb, egy 20 km.-es megszakítás következik, Szentistván és Borsodivánka közötti Szőke és Tílaj pusztáknál újra találkozunk nyomával egy XVIII, század végi térképvázlaton. / Szent Istvány és Tilaj puszta. XVIII.szzd, Miskolci áll, 24,25 levlt. BmT,41/l./ Nagyon érdekes, mert ezen a rövid, a XVIII, században még létezett szakaszán határt képezett Szentistván község és az egri káptalan tulajdonát képező Tilaj puszta között. Ez a határvonal, és egyben a Csörszárok vonala egy kunhalmot keresztez. Következő adatunk Egerlövő és Egerfarmos között ábrázolja a Csörszárkot, ahol vonalát újra megtaláljuk a térképen, /Egerfarmos határtérképe XVIII, század vége Évsz.n, Szerz.nélk, Miskolci állami levlt, BmT,28,/ az Eger és Rima patakok összefolyása előtti elöntéses területen, A Csörszároknak ez a XVIII, század-végi rajza az á~ roknak olyan szerkezeti és vonalvezetési sajátosságaira hívja fel a figyelmet, melyek közelebbi helyszíni vizsgálatot érdemelnek annál is inkább, mert a vonal megszakadásának oka vagy eltemetett folytatása is ezen a szakaszon állapitható meg ásóval. Az a különös, hogy mig a holt- és élővizjárásokkal átszabdalt területen nemcsak hogy határozott vonallal jelölte másfélszáz évvel ezelőtt a topográfus, de az Eger patak két ága kőzett megszakítva a vonalát, a két töltésvéget kiszélesítve rajzolta. Majd ezután a tereptárgy