BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Kisárok

Mikovinyi tehát két sáncvonalról tud a Duna-Tisza között. A felső, az é~ szaki, amely Csáuyná! kezdődik majd Visznek irányában Zsadánytől északra, Kál és Bod között, Füzesabony déli kijáratánál halad, tovább Szihalom Szemere között. Püspöki és Keresztestől délre Gelej felé, majd onnan délkelet felé irányt váltva Mezőcsáttól délnyugatra elhaladva éri el Ároktő községet. Figyelemre méltó, mert ebben a nyomjelzésben már adva van egy harmadik sánc vonala, melynek nyomai ma is meg vannak Mezőkövezsdtől kb. 1 km.-re délre. Mint ahogy Mikovinyi jellemzi összefoglalva a térképfeliratokat, ennek a nagyobb, igen régi, /antiqua/ a rómaiak által készített töltésnek és ároknak a nép által adott magyar neve Csers Árka. Az alsó. a déli. Budakalásszal szemben a Dunánál kezdődik. Kerepes. Valkó, Vácszentlászló irányában Fényszaru községen keresztül, ahol átlépi a Zagyvát, Dózsa és Jákobalma között áthalad a Tarna folyón, Apátin keresztül Hevesiványtól délre éri el a térképlapszélt. Ez már ugyan a Jász területek és Heves megye határa, de azért Mikovinyi az egyik térképen Pélytől délre a Tisza árterületéig kirajzolta. A térkép szerkesztőjének feliratokba foglalt véleményét itt is összefoglalva: a rómaiak által épített igen régi töltés és árok nyomai, melyet a nép Kis Ároknak nevez. Mikovinyi mint topográfus minden bizonnyal ismerte már Marsili «Danubius ....»-át, és annak nyomán a bácskai «római* sánc példájára adta az egyik térkqaen a Duna-Tisza közi sáncoknak az «Aggeres Romani..,» elnevezést, amelyeket általában csak «Aggeres antiqui.„.»nek nevez. Nem ismerte, vagy nem vette figyelembe sem Ti mon 1733-ban megjeleni «Ima»..»-ját. sem P.Spangar 1738-ban megjelent «Magyar Krónika»-ját. akik a középkori német krónikák nyomán a sáncok avar eredetét hirdették. A XVIII.század közepén Mikovinyi nem tudott semmit a Csörszárok Csány és a Duna közötti szakaszának egykori létezéséről, és valamilyen oknál fogva nem áb rázolta ugyanennek a sáncnak ma is nagyon jól látható Tarnabod-ErdőtelekDormándEgerfarmos felé haladó vonalát. Helyette egy harmadik tényleg létezett vonalon át / Mezőkövesd- Gelej/ próbálta rekonstruálni az előtte is nyilvánvalóan ismeretes tiszamelletti. ároktői végződést. A Kis Árkot azonban elmosódottnak és szakadozottnak ismerhette már abban az időben, amely elsősorban az árok betöltődésében jelentkezett, amint azt már a Krakkói krónika is jelzi, mert ezt bizonyítja - a térkép felirat is: «Aggerum antiquorum vestigia». Kisárok

. • A ILJózsef korában készült az első katonai felvétel XV-19 lapja, mely Gödöllőtől nyugatra a Boldnoka hegy táján /a mai Budapest-Miskolc-i 3,sz. főköz-