BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

A kartografiai adatok

- 32 _A Urtoftrafiai adqto

k, Az irodalmi adatokon tul, amelyeknek hitelességét külön-külön az egyes sáncszakaszok vizsgálata során fogjuk ellenőrizni, a térképek adataira kell támaszkodnunk. Ha egy régibb térkép adatait egy ujabb is megtartja, ugy kétségtelen, hogy például a sáncok esetében ez a tereptárgy az ujabb időkig is létezett. Lehet azonban, hogy ami tiegnap még meg volt, ma már nincs meg. A mezőgazdaság gépesítése a nagyüzemi gazdálkodás által feleslegessé vált birtokhatárokat jóformán napok leforgása alatt tünteti el nyomtalanul. A közigazgatás átszervezése ugyanugy tette feleslegessé a régi közigazgatási határokat, ugyancsak a gépek megsemmisítő hatása alá bocsátva azokat. A régi határok pedig igen gyakran támaszkodtak nem csak a természetes, de a hajdani, emberkéz alkotta sáncokra is. Ebben látom a legfőbb veszedelmet. Ha egy ujabb térképen nem találjuk a régebbieken feltüntetett adatokat, ez még nem bizonyítja azok. nem létezését, csupán azok elpusztulását. A tudományos kutatás számára igy nem vesznek el végkép, csak vonaluk megállapítása vá lik nehezebbé. Ha a földfeletti rész. a töltés, a nagy idők folyamán esetleg ugyanolyan beavatkozás folytán, mint ahogy emberi akarat nyomán létesült, el is tünt, a földalatti rész. az árok. egy kitűzéssel megállapított és leásott keresztmetszetben bármikor megállapítható. Ezeknek a vonalaknak ma már hiányzó, nem található nyomait adják több kevesebb pontossággal az egykori térképek. A legutóbbi száz év katonai és kataszteri térképeinek hitelességéhez szó nem fér. Ezek az adatok terepbejárásokon, egyre pontosabb felméréseken alapulnak, adataik pedig a terepbejárási napló hitelességével birnak. Minél kisebb területet ábrázol tehát egy térkép nagy méretarányban, annál hitelesebbnek tekintendő. Vannak ugyanis nagy területeket összefoglaló térképek, aminő például Lipszkié is, aki kb. 1500 részlet-térképből állította össze Magyarország földabroszát. Ez az összefoglaló nagy térkép is bőséges részleteket tartalmaz az Alföld valamennyi sáncáról, de ezt, vagy ilyen térképet nem lehet a ma már hiányzó részletek vonalának megállapítására felhasználni. Ez a térkép összefoglaló mü, nem okirat jellegű. Ebből a szempontból a kis területeket nagy részletbőséggel megmutató, a helyi érdekeltek hitelesítő ellenőrzése mellett készült, esetleg hatóságilag is hitelesített kataszteri térképeké az elsőség. Ilyenek például a multszázad közepe táján készült úrbéri térképek. És most nézzük sorjába a térképeinket. Marsili már ismertetett térképét választom kiindulási pontul, mert irásba foglalt véleménye és térképi ábrázolása a sánckutatás terén annak publikációja időpontjáig egyedülálló. Személyes tapasz-