BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 115 * Nagy Károlynak, ugy felmerül a kérdés: hol lehetett az a hring. Arnulf Kollautz teljesen helytelen topográfiái részletekkel próbálja lokalizálni ezt az avar központot: «Im Südosten auf der alten Rőmerstrassze von Aquileia nach Emona-Poetovio-Sirmium, lag inmitten des Überschwemmungsgebietes der Theisz-Donau Mündung, etwa in der Gegend des heutigen Szentes, an unbekanntem Ort ein Hauptring. Ihn zerstörte Pippin, von den Grenzen des Langobardenreiches vorstosszend. im Jahre 791. Jedoch erst im Feldzug des Jahres 796 gelang es ihm. diesen vollends zu erobern.» Ezzel szemben a Westermanns: Atlas zur Weltgeschichte teil II. Mittelalter. 1956. cimü történelmi atlasz mást állit. Az 59. oldalon «Die baierischen Ostmarken bis zum Ende des 9. Jahrb. 1: 5,ooo,ooo» feliratú térkép a Duna-Tisza közét ábrázolja. Pippin 796.-Í hadjáratának iránya egy hosszú félkörivü nyíllal van berajzolva. A nyil. mely a Dráva mentétől, valahol a mohácsi sziget alatti dunai átkeléssel jelzi a feltételezett menetvonalat, a Tisza-Duna torkolat vidékére mutat a titeli háromszögbe. Itt. a célban kettős kör-jelzés van rajzolva, és megkérdőjelezett felírás. «Haupt ring der Avaren? ». A Tisza-Duna összefolyásának vidékét zárja le a Nagyrómai sánc. A háromszög tiszai befogóján. Marsili adatai szerint, a folyóparton három földvárat is találunk: Csurog. Zsablya és Titel táján, de a Duna pariján is rajzol ismeretlen rendeltetésű* egész rövid sáncokat. Kérdés azonban, hogy mindezeknek dacára avar campusnak vagy rhingnek tekinthető a titeli háromszög? Csallány Dezső adatai szerint ezen az egész területen egyetlen avar sirlelet került eddig elő: Mosorinban. / D.Csallány: Archäologische Denkmaler der Awarenzeit in Mitteleuropa. 1956. 166. o./ Ahoz a sűrűséghez viszonyítva. amelyet az avar leletek Csallány id. munkájához csatolt térképmelléklet szerint a Körös-Maros közötti, vagy a Duna-Tisza közének Maros torkolat feletti területen mutatnak. a Maros-Duna közötti területet, a feltüntetett adatok alapján avar szállásterületek szempontjából gyéren települtnek kell tartanunk. Szembeötlő kivétel azonban a Maros-Tisza-Aranka által lezárt terület, illetve bővített értelemben a Maros-TiszaBega mocsarai, kelet felől pedig a bánáti sáncok Nischer «d» jelzésű vonalával határolt táj. Szemben Denta. Nagygáj, Versec. Fehértemplom és Palánk gyér leleteivel, a deszki és az ezekkel összefüggő klárafalvi, kukutyini avar temetők sokasága, a szőregi. kiíbekházai. mokrini sirmezők a többi e területről előkerült leletekkel együtt, pl. Nagyszentmiklós, már erőteljesebb megszállásra utal. Az avaroknak a sáncokkal kapcsolatban felvetett szerepéhez, meg kell említenem egy bizánci adatot is. Theophylaktos Simokattes leirja Priscos bizánci hadvezérnek az avarok elleni 6ol-6o2 évekbeni támadó hadjáratát Viminaciumnál. majd a Tiszánál. /Theophylacti Simocattae históriáé, de Boor. VIII. 1-6./ Ez a könyv ugyancsak helyrajzi szempontból tartalmaz számunkra érdekes adatokat. «. . . Romani Viminacium. insula est in