BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 106 * tájleirás alapján feltételezhető, hogy a Csörszárokkal foglalkozik. Már Gyárfás megfigyelte, hogy a Csörszárok mellett megtelepedett jászok szálláshelyének neve a cugor. or. kesene» taraga, árkot jelentő török-tatár szavak helyett a magyar árokmellék és árokszállás jelzőkben maradt fenn. / Gyárfás I-tván: A jászkunok története. 187o. 28. o.l Munkája ugyanezen III. kötetében szintén ő közli azt a Bánffy család kolozsvári irattárában őrzött 1366-ban kiállított oklevelet, amely szerint Konth Miklós nádor a kunok bírája az év május 27.-én Verpelét mellett gyűlést tartott és Pásztói Domokos fiának. Jánosnak panaszára eltiltotta az áruk mellék szállási philisteusokat attól, hogy a panaszos birtokait önhatalmúlag használják. Ez a helymegjelölés kétségtelenül a mai Jászárok szállásra . vonatkozik, mert a következő, 1396 augusztus 2L-én kiállított oklevél már Arokszállásra röviditette ugyanezt a helynevet. / Gyárfás i-d. m. III. k. 113. o. illetv. Oklevéltár a Jászkunok története II. kötetéhez 1211-13ol-ig./ Ez az oklevél azt a határjárást irja le. melyet Pásztói János országbíró Zsigmond király rendeletére a pbilisteusok szállása Árokszállás, és István mester Nánagyurk nevü helysége között teljesítet*. Ebben a határjárást leiró oklevélben a következő helymeghatározások szerepelnek: Árukszállás. Nánagyurk-a mai VámosgyörkkeL Gyungus patak, a ma is ezen a néven ismert. Gyöngyös és Jászárokszállás között folyó patak. Adács. Vámosgyörktől keletre, azzal ma is szomszédos község és a Gyülér nevü vízfolyás, mely nem lehet más mint a Gyöngyös pataktól keletre eső vízgyűjtő területek csapadékvizeit Viszneknél ugyancsak a Gyöngyösnek átadó, ma Gyengya névea ismert tekergős vízjárás. Az oklevélnek minket érdeklő szakasza a következő: Abhinc versus eandem plagam occidentis pergendo penet viam de dicta Arukzallas ad Gyungus ducentem duas metas terreas erigi fecimus. Mine versus eandem plagam per competens spatium eundo duas metas terrea* fecumus elevari. Inde ulterius per parvuum spatium eundo metam ereximus cursualem. abhinc ad eandem plagam occidentalem tendendo aliam métám terream cursualem fecimus effodi. Adliunc ad eandem plagam ulterius per parvum spatium eundo, similiter metam cursualem erigi fecimus. Indeque ulterius ad eandem plagam occidentalem eundo duas metas terreas cumulari fecimus. De quibus tandem ad magnum fossatum pergendo terminatur. A fenti oklevél olvasása során a XIV. századi Árokszállás és környéke térképe rajzolódik ki előttünk ugyanazokkal a helymegjelölésekkel, mint amelyek ma is élnek. Az Árokszállás-Gyöngyös közti ut adja az egész rajzolt táj tengelyvonalát, mint pontosan me ghatározható egyenes. Nagyjából párhuzamosan halad ez az ut a Gyöngyös patakkal, és bárom község neve van még adva, amelyek között kell keresni a birtok határokat: sorrendben: Gyurk. Adach et Arukzallas. Az oklevél határleirása sorrendben a nagy ároknál végződik. Tájilag tehát a magnum fossatum körülbelül meghatározható. Kérdés azonban, vajon ez a kifejezés a Csörszárokra vonatkozik? Ez nem bizonyos, de feltételezhetjük akkor, amikor ennek az alföldi sáncvonalnak számta-