MIKULÁS DUSEK: A KECSKÉDI ÉS MONOSTORI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1960)

Mikulás Dusek: A kecskédi és monostori bronzkori temető

Mikulás Dusek: A kecskédi é? mqnostop \ Ahhoz, hogy az őskori történelem különböző szakaszait, adott esetben a bronzkori! északpannon-veszprémi kerámia elterjedését helyes megvilágításban láthassuk, lehetetlen egyed i. a legújabb rendszeres kutatások eredményeire támaszkodnunk. Feltétlenül szükséges a régi ásatásokból és gyűjtésekből származó tárgyi emlékeket is figyelembe ven nünk, A régi ásatásokból és gyűjtésekből származó tárgyi emlékek ugyanis gyakran meg könnyítik számunkra valamely kultura elterjedéséről alkotott ismereteink kiegészítését, nem egyszer rávilágítanak egyik vagy másik forma előfordulására ezen, vagy azon a területen, E tanulmánynak az is a célja, hogy két, Magyarország területén fekvő lelőhely tárgyi emlékeit ismertessük, mégpedig a kecskédi /Komárom megye, tatai járás/ és monostori / Ko máxom m„ Komárom város határában/ bronzkori temetőét, hogy rajtuk keresztül az észak pannon kulturáról bővebb ismereteket szerezhessünk, E két lelőhelyről származó tárgyi emlékek elkerülték eddig a kutatók figyelmét, jobban mondva nem ismertették eddig ezeket, A leleteket a komárnoi / Szlovákia/ Podunajské Muzeum /korábban: Komárom vármegyei és városi Muzeumegyesület Muzeuma/ őrzi, A kecskédi temetőt a muzeum az 1905 1909 években ásatta fel,^ A monostorit nem a muzeum tárta fel, csak a feldúlt temető leleteit 2 gyűjtötték be. Bár jelen tanulmány célja elsősorban az északpannon kerámia lelőhelykataszterének kiegészítése, mégsem lehetséges ezt ugy megtennünk, hogy röviden legalább meg ne emlékezzünk a kérdéses terület bronzkorára vonatkozó azon kutatások eredményeiről, amelyek egyrészt a magyar kutatók által ismertetett anyagra, másrészről a Szlovák Tudo mányos Akadémia nyitrai Régészeti Intézete legújabb ásatásainak eredményeire támasz kodnak, A kutatás eddigi eredményei szerint Magyarország északdunántuli, úgyszintén Szlo vákia dunamelléki részéna korai és középső bronzkor folyamán olyan nép lakott, amely az edényzetét fehér szinü festékkel kitöltött bekarcolt mintákkal diszitette. Ezzel a fehé ren incrustált mészbetétes - kerámiával a régebbi kutatók közül Rómer is foglalko 3 zott, Ö ezt a kulturát egységesnek tekintette. Több kutató, aki ennek a kerámiának a kérdésével foglalkozott, a kerámia eredetét és időtartamát illetően végkövetkeztetéseiben eltérő álláspontot foglalt el, A bronzkor eme jellegzetes és sajátos kerámiájának eredet és időtartam kérdése nem is oldható meg elszigetelten. Figyelembe kell vennünk a fejlődés előzményeit, azokat, amelyeken ennek a kultúrának az alapjai nyugszanak, nemkülönben azokat a szomszédos kulturákat, amelyek a kialakulására hatottak, 4 Mozsolics szerint a Dunántulon a bronzkor a kisapostagi kulturával kezdődik A kisapostagi kultura a bronzkor első szakaszának végén kiterjeszkedik déli, északi és részben keleti irányban Alapul szolgál az idősebb és középső bronzkori kerámia ere