ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - A FALU FEKVÉSE

A FALU FEKVÉSE. A munkaközösség tagjai a terepre történt többszöri kiszállásuk alkalmával nemcsak az ásatás színhelyét, hanem az egykori falu kiterjedését, fekvését is vizsgálat alá vették. Ilyen formán meghatározható volt a felszíni leletek és a domborzat össze vétésével a faluhely területe. Eszerint a Sajó és a Hejő folyása közti területen. az Ónod. Pogaíma Muhi), Hejőkeresztúr és Nyékládháza községek határolta, nagyjából egyenletesen sík terület közepe táján (l.á.) DNY-ÉK-i irányban húzódott a település . Temploma. így a falu központja is. a 106-os magassági pont táján állhatott, ez volt messze környék «legmagasabb» helye. (I.t.l.) A falu délen átnyúlott a mai műúton túl egészen az itteni kiszáradt vízmeder partjáig. ÉK-n ugyancsak kisebb mélyedés határolta a falut. (3.á.) Ónod felől jövet a bevágódott dfilőúttal párhuzamosan, de a partoldalon fent , hosszú szakaszon keresztül megfigyelhető volt az egykori, meglehetősen fontos postaút vonalai (kavics-, kődarabok). Ez az út Szerencs felől Ónodon át Hejőkeresztúrra . majd tovább Mezőkeresztes-Eger irányába vezetett. Amint a Josephinische Aufnahme térképlapján láthatjuk, (2.á.) és amint a felszíni nyomok is mutatják, a postaút Muhit is érintette, majd innen kissé DNy felé megtörve haladt át a régi vízmedren. A térkép mellett a terepen is meglehetősen jól felismerhető a régi Színva ka nyargós medersora« Ez a patak ugyanis a középkorban nem Miskolc alatt folyt be a Sajóba, hanem ezen a lapályon keresztül kanyargott egészen Hejőkeresztúr tájáig, úgy, hogy pl. 1358-ban Nyékládházáról Ónodra csak a Színva hídján lehetett átmenni. Muhitól K-re csak egy meder vehető ki. (a Josephinische Aufnahme is jelöli), viszont Nyon, É-on és D-en holtágak, ingoványok szövevényei terültek el, amelyek a templomdombot, tehát az egykori falut majdnem körül is zárták. Az egész területen egyébként a legnagyobb szintkülönbség 2-3 méter. Valószínűnek kell tartanunk, hogy a 4.000 holdra kiterjedő és sokáig külön kezelt, majd a szomszédos községek között felosztott «Muhi puszta» határa jórészt a középkori falu határával azonos, egyes szakaszait éppen a Színva medre határolta. A faluhatár által közrezárt terület ezek szerint legaláb két harmad részében árterületre esett.