ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK

- 18 ­VII. A / 1 9 3 7. ÉVI ÁSATÁS. Időtartam szempontjóból ez az ásatás volt a leghosszabb. 41 napot töltöttek fo­lyamatos feltáró munkával. A feltárt objektumokat és a leleteket tekintve is az ezévi munkát mondhatjuk a legeredményesebbnek. 8 helyen dolgoztak s összesen 411 tétel­ben került beleltározásra az 1937-ben előkerült leletanyag. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ebben az évben is azt a módszert folytatták, hogy a szelvényeket különböző irányokban meghosszabbították, ezért azok a legválto­zatosabb alakúak. Miután 1937-ben nemcsak az ásató készített felmérést, hanem Kövess János erdőmérnök is, a két felmérést egyeztetni kellett. Néhány szelvény formájánál el ­térés mutatkozott, amiből azt állapíthatjuk meg, hegy Kövess még amunka befejezése e­lőtt készítette el rajzát, így azon az egyes szelvények meghosszabbításai nincsenek min­dig bejelölve. (L.8.á„) Megállapíthattuk azt is, hogy a 6.sz. szelvény kivételével 1937-ben sem történt kísérlet összefüggő, minden irányból lezárt épületkomplexum feltárására. Az 1 -2- es számmal jelzett «Szendrey a-féle gödörről készített részletrajz (9.á.) arra mutat, hogy itt egy cölöpszerkezetű épület főfalának vonalára bontottak rá. Ezt jel­zik a coloptyukak,' a főfal mellett egyik oldalon ó kemence sütőfelülete, a másikon pedig egy belső osztófal néhány cölöplyuka került elő. Eszerint egy ház részletét bontották ki. Az 1937. évi ásatásról jó néhány fényképfelvétel mellett mindössze a Szendrey-gö­dör alaprajza és a 4,sz, szelvény részletrajza alkotja a dokumentációt. Emellett 18 hosz­szában kettévágott félíven találjuk meg az egyes szelvényekből előkerült tárgyak jegyzé­két, egy-két helyen a lelőhelyen is talált részletek is megemlítésre kerültek. Az 1-2-es sz„ gödörből összesen 54 tárgy került elő. Közöttük említésre méltók: sok kályhaszem és csempetöredék és egy 1528-as dénár. A rajzon jelölt kemencével hozható összefüggésbe a feljegyzéseken található alábbi idézet: «Egy helyen 2 soros tüzelőhely nyomok». A leleteket a 13.553-13.607 számok alatt leltározták be. A 3.SZ. szelvény az összesítő térképen: Jlin.cs jelölve, azonban a feljegyzésekből kiderül, hogy ezt a sok csontos hely közelében, tehát az ossarium környékén ásták. Mindössze 9 leletet találtak, ennélfogva a kutatás nem lehetett nagymértékű. Eh­hez járul még az ugyancsak a templomhely területén birtokos Rácsok Károly földjén szórványosan talált bronz övmerevítő. E tárgyak a 13.608-13.619. számok alatt kerül­tek beleltározásra. A 4-es sz. hely az elmúlt évben feltárt Szilágyi-gödör közvetlen közelébe esett. A szelvény két sarkában boronaszerkezetre utaló gerenda - illetve cölöpnyomokat, csa­polásokat bontottak ki, amint erről egy kis részletrajz tanúskodik. (lO.á.) Ez az objek­tum sem került teljes feltárásra, viszont a feljegyzésekben szó esett még a kemencénél és a kemence körül talált tárgyakról, «falrészlet a-ről. (L.V.t.1-2.) A gödörből kihányt földből egy kőbalta került elő. A szelvényből 95 tárgy került elő (beleltározva a 13. 621-13.716 számok alatt). A feljegyzések szerint több pénzdarabot is találtak, ezekről azonban közelebbit nem tudunk.

Next

/
Thumbnails
Contents