ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK

- 10 Az ásatások dokumentációs anyaga kevésnek mondható. Ásatási napló nem készült, a helyszíni feljegyzések főleg az egyes szelvényekből előkerült leletek felsoro lását tartalmazzák, néhány közbeiktatott rajzzal és megjegyzéssel tarkítva. Ezekre a cédulákra az ásató utólag az egyes tárgyak mellé jegyezte, milyen számot kaptak a régiségtári leltárkönyvbe történt leltározáskor (pl. R.11.348.). A tárgyak 1953-ban. a kataszteri felvétellel egyidőben végzett újraleltározása alkalmával a feljegyzések is nagy segítségére voltak a leltározást végző Szabó Györgynak az azonosításnál. Ezenkívül a jegyzetek között egy cikk fogalmazványa is előkerült, melyet Leszih az 1937 es ásatások után írhatott, hogy megjelent-e, nem tudjuk. (L. alább IX. alatt.) Néhány szelvényről fényképfelvétel is készült, legtöbbet azonban az ásatási rajzokból, vázla tokból hasznosíthatunk, amikor az ásatás eredményeit akarjuk értékelni. A feltárt obejktumokról vagy az ásató saját maga, vagy a munkájában 1937- ben és 1941-ben közreműködő Megay Géza alaprajzi vázlatot készített; néha a szelvény falak rétegződését is lerajzolták. A lehetőségekhez képest Leszih Andor igyekezett bemérni a szelvények helyét is. Alappontként a templomÜombot ÉK -DNy-i irányban átvágó dfílőút mentén elhelyezett három követ vette fel. Minden év ásatási szelvényei külön-külön bemérésre kerültek ugyan, gyakran egy évről több felmérési vázlat is fennmaradt, azonban összesítésükre nem került sor. Ezt a munkát munkaközösségünk tagjai végezték el. A helyszíni szemlén azonban kiderült, hogy az állami gazdaság, amely 1945 után a kérdéses földterületet kezelésbe vette, a dűlőútat, s a mellette elhelyezett fixpontokat elszánhatta. Ezáltal igen nagy nehézségekbe ütközött az ásatási terület kataszteri térképlapra, illetve annak 1: 500 léptékít nagyítására való rögzítése. Részben az ásatáson közreműködő Keményffy Béla állatorvos és Udvary Sándor kisiparos, ónodi lakósok útbaigazítása, részben az 1937es ásatás egyik felmérési rajzát készítő Kövess János erdőmérnök adatai és iránymeghatározása alapján sikerült meglehetős pontossággal nemcsak a fixpontok és a dűlőút helyét, hanem a szelvények fekvését is meghatározni. Természetesen kisebb-nagyobb eltérések bizonyára akadnak az össze sílő rajzon, mivel az ásatáson nem állott megfelelő műszer rendelkezésre, s így a rajzzal ellentétben a valóságban esetleg eltérés mutatkozhatott a derékszögrendszertől. A helyszíni és a rajzasztal melletti munkánk eredményeit összesítő rajzunk mellé szükségesnek tartoltuk az eredeti részletrajzok és felmérések közlését is. Az alábbiakban, amikor az egyes ásatási évek munkáját ismertetjük, főleg ezekre a rajzokra fogunk utalni. Ezekkel s a feljegyzésekkel kapcsolatban még azt is meg kell említenünk. hogy évről-évre részletesebbekké és pontosabbakká váltak, ennélfqgva egyre inkább mellőzhettük az ásatások leírásánál a következtetéseket s utalhattufik az eredeti ki dokumentumok tanúságára.