SZ. BURGER ALICE: ÁLDOZATI JELENET PANNÓNIA KÖEMLÉKEIN / Régészeti Füzetek II/5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

- 8 Szintén Aquincumból került elő egy érdekes sírkőtöredék. amely szintén a collegiumi kőfaragóműhelyek mintakönyveinek hatását tükrözi (függ. 22,sz.). Két oszlop között hármas csoportot látunk. Két szélen írattekercset tartó férfiak állanak, középen pedig egy nőalak látszik. A főképmezőt az áldozati jelenettől keskeny sáv választja el. amelyben ve natio jelenetnél előbb a bika és a medve, majd a ló és a párduc küzdelmét faragták ki.A soron következő áldozati jelenet közepén áll a tripus s ezen kenyeret és edényt láthatunk. Két oldatról egy-egy rövid turnkás eamillus kantharossal és kancsóval az áldozati asztal felé halad. Ez a jelenet nem szimmetrikus, mert a balszélen csak egy Attía alak áll, hiíg a jelenet jobb szélen álló Attis és a eamillus közé még egy alak van beiktatva. Ez az áldozati jelenet mozgékonyságával, rugalmasságával, kompozíciójának asszimetrikus voltával és végül kőfaragói megoldásával az eddigiektől eltér. Az eddig ismertetett áldozati jelenetek mint már jeleztük, skematikusak. élettelenek voltak, a középen álló áldozati asztalt kétoldalról szimmetrikusan megközelítő szolgapárt ábrázoltak. Ennél a kőnél azonban az alakok élnek, szinte mozogni látszanak. A balszélen álló Attis figura gríg sapkájával és jobblábával még a felső és alsó vízszintes kereteket is áttöri, megbontja, a ballábát egy magas kőre helyezi. A eamillus és a jobbszélen álló Attis alak között levő rövid tunikás férfi jobblábát szintén kőre emeli, míg baljával a távolba mutat. Sajnos a feliratos rész letöredezett. Ennek a sírkőnek készítője nyújt támpontot számunkra egy másik soron következő aquincumi sírkő megismeréséhez. A Március 15. téren (volt Eskü tér) másodlagosan talált sírkőtöredékkel (függ. 21.sz.) már Nagy Tibor bőven foglalkozott. Mi most ennél csak az áldozati jelenetet emeljük ki, A középen edényekkel megrakott kecskelábú tripus van. jobbra eamillus közelít fejéje, míg a baloldalon lévő Camilla ballábát magas kőre helyezi. Ennek a mozdulata megegyezik az előbb tárgyalt kőemléken szereplő Attis figurájával. Ezen sírkövön az áldozati jelenet két széle a már ismert léctaggal elválasztott kis fülkével záródik, amelybe növényi díszítés torkol, s alatta megmaradt kis vályúkban még kivehető a valószínűleg borostyánindaszár végét jelző kis kacs. Minden eddigi sírkőtőt eltérő a feliratot keretelő u.n. kelta-barokk minta. Harmadik csoportunkat tehát szép számmal képviselték azok a kőemlékek, amelyek, zömmel Aquincumban készültek az i.sz.II.sz. első felében és főleg a collegiumi kőfaragóműhelyek mintakönyvei és mesterei erős hatása elemezhető ki mintakincseíken. és formaképzésükön egyaránt. AELIVS <£>VINTVS aquincumi sírkövét (függ. lO.sz.) a többiektől teljesen külön kell vizsgálat tárgyává tennünk, Egy ismeretlen itáliai vándormester aquincumi sírkövének mintakinese még sok évtizeden keresztül érezteti hatását a pannóniai kőemlékanyagban (9). Ennek a sírkőnek utánzását tükrözi Aelius quintus kőemléke is. Az oromzat egyenes lezárása és a timpanon által alkotott háromszögekbe elhelyezett hyppocampusok. a timpanonba kifaragott Medusafő, vizszi ntesen fektetett borostyánlevéldísz, valamint a halott félkörívű fülkébe állítása mind innen származnak. A féÜkörívű fülke és a fenti egyenes záródás közé iktatott két kis delfin is pontosan megegyező. A dunabogdányi kürtös csak derékig van ábrázolva. A képmező és a feliratos rész közötti sávban áldozati jelenet van. Az egész sírkőre jellemző szabályos felépítéssel és aprólékos, igényes kidolgozással szemben az áldozati jelenetnek megoldása és kivitelezése bizony rendkívül kezdetleges! Szólnunk kell még a felső képmezőt szegélyező két pikkelyes és a szövegrészt díszítő két csavart oszlopról is. amelyek főleg Pannónia Superiorban és Noricumban voltak kedveltek (10). E teljesen egyéni Ízlésű kőemlék biztos kezű, jó mintakönyveket ismerő mester munkája lehet az i.sz. II.sz. első feléből. Az i.sz. II.sz. közepe tájától kőemlékeinken nem egyszer alkalmazzák az u.n. keltabarokk díszítőmintát (11). Leggyakrabban azonban főleg oltárainkon szerepel. A következőkben néhány olyan kelta-barokk mintával díszített síremléket ismertetünk, amelyeken áldozati jelenet is látható. Egy péesi sírkőtöredéken (függ. 41.sz.) - mely kettétört - dacára az erősen meg csonkult részeknek, még kivehető a főképmezőben derékig ábrázolt házaspár (?) és középen áljó gyermek mellképe. A jobbszélen lévő férfi baljában irattekercset tart. A léctagokkal elválasztott keskeny sávon áldozati jelenet látszik. Középen tripus, jobbra eamillus. balra hosszúruhás Camilla. A kecskelábú tripus tetején ételfélék és edények látha-