SZ. BURGER ALICE: ÁLDOZATI JELENET PANNÓNIA KÖEMLÉKEIN / Régészeti Füzetek II/5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
Pannónia kőemlékanyagában az u.n. «halotti lakoma» jelenet ábrázolásával ritkán találkozunk. Ennek klasszikus formája, amelyen a halottat klinén fekve, előtte tripusszal és a szolgálók társaságában ábrázolják, a rómaikori Dunántúlon csak szórvá nyosan fordul elő (1), Annál gyakoribb azoknak a kőemlékeknek a száma, amelyeken «az áldozati jelenet mindig a főkép alatti keskeny szalagban foglal helyet.Középütt ételekkel (leggyakrabban kenyérrel, gyümölccsel, kaláccsal) megrakott tripus, mely magasságával jóformán teljesen átéri. Mellette jobbról-balról egy-egy alak (férfi - nő), akik vagy újabb adományokkal járulnak az asztalhoz, vagy az asztal mellett állva az áldozásban assistálni látszanak. Ezek az alakok a tripus mellett relatíve kicsinyeknek tűnnek föl. > (2) > Az eddigi kutatás e két különböző jelenetet nem választotta gondosan szét. Nem egy esetben azonos jelenségről, illetve egyfajta ábrázolás bizonyos összevonásáról írtak, A továbbiakban tehát külön választjuk a «halotti lakoma*- és az «áldozati jelenet* ábrázolásait. Ezúttal az utóbbiakkal kívánunk csak foglalkozni. Pannóniai sírköveken a legkorábban az i.sz.I.sz. végén esgy aquincumi k'kőemlé ken ábrázolják az áldozati jelenetet, (függ. 2.sz.) A halottat ezen a bennszülött kőfaragómester még a felső képmezőben fekve örökítette meg. A bizonytalan és kezdet leges portréábrázoláson látni, hogy ez a lapicida milyen nehezen valósította meg a fekvő alak kivitelezését. A következő sávban aránytalanul nagy tripus látszik. mely szinte betölti az egész rendelkezésre álló felületet. Tetején sem edények, sem pedig ételneműek nincsenek. Jobboldalt camillus áll (3). A következő képmező közepén calot és 2 lovat látunk. Sajnos a szövegrész annyira kopott és töredékes, hogy nem kaphatunk semmiféle felvilágosítást a halott esetleges katonai rangja és egyéb adatai tekintetében, márpedig a calo és a 2 ló ábrázolása feltétlenül katonai rangot jelez . Érdekessége még ennek a sírtáblának az. hogy a «fekvő* halott mögött aránytalanul kicsi, bennszülött viseletű nőalak látszik. Bőnyrétalapon találták azt a sírtáblát, amely korban legközelebb áll fentebbi sírkövünkhöz (függ. 30.SZ.). A durva nyersanyagú, nehezen megmunkálható kőemléken érdekesen hangolta készítője össze mind az egész és félalakos portrékat, mind pedig az áldozati és kocsijelenetet. Az áldozati jelenet 2 alakja igen elmosódott, a tripus még jól kivehető. Formája megegyezik az előbbi kőemléken látható áldozati háromlábbal, ezen sem találunk étel vagy edény formákat. Igen korai darab egy ismeretlen pannóniai lelőhelyű csonka sírkő (függ. 71.sz.). Ezen két oszloppal keretezett fülkében csak egy képmás van. Bennszülött viseletű nőalak derékon alul látszik. Az áldozati jelenet itt már elfoglalja azt a helyet, ahol a következő évszázadokon keresztül még annyiszor meg fogjuk találni: nevezetesen a felső képmező és a feliratos rész közötti keskeny sávot. Itt a tripus már nem annyira aránytalanul foglalja el a rendelkezésre álló felületet, (mint az előbbiekben láttuk) hanem pontosan a jelenet középpontjában - a kétoldalról szimmetrikusan közelítő szolgapár alakjához viszonyítva - látszik. Ezen;a> áldozati háromlábon némi edénykoniúrok már kivehetők. A rendkívül kopott felület ellenére világosan látszik, hogy jobboldalt rövid ruhás camillus áll. míg a balszélen álló camilla bennszülött kettős öltözékben kö zelít az áldozati asztal felé. A feliratot magában foglaló alsó rész letörött. NERATVS VRSI f.. Gyermely-en előkerült sírköve is e korai időkben készült , (függ. 36.sz.) A szögletes fülkében férfi derékig ábrázolt képmása van. Az áldozati jelenet tripusa majdnem kitölti az egész rendelkezésre álló felületet, tetején már edényeket is látunk. Jobbra camillus, balra camilla hosszú bennszülött kettős ruhában közelít az áldozati asztalhoz. Az áldozati jelenet alatt ez esetben megmaradt szövegrész alján elmosódva még lovasjelenet is kivehető.
