KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 37 Gyermekjáték lehetett az a két edény-cserépdarab - egyik zöld, a másik sárgamázasamelyek kerek lapocskává vannak körülcsiszolva. Átmérőjük: 17-25 mm ( XXIII.t.) Ugyan csak gyermek számára készülhetett egy lábas-edényke, amely a nagy lábas-edények formájára készült, átmérője mindössze 70 mm, magassága 65 mm (LXXII.t,). Három lába és hengeres fogantyúja van. Belseje zöldmázas. A cserépanyag több ilyen kisméretű edénykét tartalmaz, amelyek mind gyermekjátékok voltak. A Ieletanyag pipá

i nagyrészben sima, minden díszítés nélküliek, veres cserépagyaából készültek. Ép példány alig van közöttük. A várudvarokon és főleg a kútban több mint 50 db egyszerű cseréppipa került napfényre. A mintás pipák közül kiválnak a török eredetű példányok, van közöttük turbánszerűen mintázott, bordázott, cikkekre osztott díszítéssel, fekete, sárga, piros és zöld színben. Az egyik példány a szár felé eső részén megvastagszik . ' és benyomott virágszirmokkal díszített. Egy másik, fekete agyagból készült, négyszögletes hasábos testű bekarcolt, török díszítő motívumokkal borítva (LXXVIII.t.). A hazai pipafajták között plasztikus pontokkal csíkozott, háromszögekkel, dúccal nyo mott levelekkel és virágszirmokkal díszített példányok a gyakoribb előfordulásúak. Szinük piror. zöld, sárga. Az egyik barnamázas cseréppipán lelógó bajuszú férfifej van ábrázolva, amelyben Soblesky János lengyel király

; képét vélem felismerni (LXXVIII.t.), A bajuszon kívül alátámasztja feltevésemet az akkori lengyel divatnak megfelelő hajviselet és a magas gallér is. Sobiesky János 1673-ban a törökökön vívott fényes győzelme után nagy hírnévre emel kedett. ennek köszönhette, hogy 1674-ben lengyel királlyá választották. A következő évben Lemberg mellett ismét győzelmet aratott a törökökön. Valószínűnek látom tehát, hogy a nagyhírű király és hadvezér képmását a katonaember legkedveltebb használati eszközére, a pipára is átvitték, mint díszítő motívumot. Szokatlan külsőt mutat egy mázatlan szürke cseréppipa. Dragonyos csizma alakjára van formázva, a csizma szára felül kiszélesedik, a varrás helye plasztikus pontsorral van érzékeltetve. A sarok felett van kialakítva a sarkantyú, a csizma torkán halad át a lekötőszíj, ezalatt nagyméretű bőrpillangó, mint alátétlap megmintázva (LXXyiILt.). Felszínre került néhány máznélküli szürke sima cserép, hollandi pipa töredéke, alsó szintjükön kis hengeres kiugrással, továbbá egy zöldmázas példány plasztikus díszítéssel, A bástyában egy különös formájú cserepet találtam, amelynek felhasználási módját kellően megvilágítani nem áll módomban. Üres hengeres edény volt ez, fenekének közepén köralakú nyüással. Külső felülete sakktáblaszerűen bekarcolt, zöld és piros kockázással díszített. oldalán négy ablakszerűén kivágott nyílás látható. Jelenlegi magassága 80 mm, át mérője 85 mm. Falvastagsága 6-7 mm. Lehetséges, hogy egy gyertyára húzott szélvédő hüvely lehetett, amelynek ablakszerűén vágott nyílásán a fény kiszűrődhetett (LXXII.t.). A fellegvár kazamatái máznélküli vörös padlótéglákkal voltak kirakva. Több példánynak a darabjai kerültek elő, a faltörmelék alatt. Méretük 200x200 mm, vastagságuk 20 mm. Az alsó udvaron talált padlótégla zöldmázas, mérete 215x215 mm, vastagsága 35 mm. Megtaláltam a vízlevezetőcső darabjait is mázatlan cserépből, végük az összeillesztés céljára hornyoltán kiképzett. Egyes csőrészleten sűrűn karcolt cikk-cakk díszitést figyelhetünk meg. Ezek a díszített példányok szabadon lehettek elhelyezve, a díszítetlen példányok a földbe voltak ágyazva. Átmérőjük 340-350 mm, falvastagságuk 10 mm (LXXVI.t.). 0