KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 29 A csoport legérdekesebb, egyben legjelentősebb darabja az a zöldmázas csempe,amelynek alsó mezején fiait etető pelikán van ábrázolva, felette két tulipán, amelynek a szárai nyolcas alakban fonódnak össze. Az alsó hurokban ötágú nemesi korona, a felső hurok két oldaláról egy-egy tölgylevél függ alá (LV.t.) .Mérete: 19x27 cm. Ez a csempe Losonc (Lucenee) város címerét adja meg, amelyből arra következtethetünk, hogy ezek a magya ros-törökös csempék az ottani műhelyekben készültek. Losonc. Fülekfői 12 km-re fekszik és még a közelmúltban is 5 gőztéglagyára volt üzemben, tehát Losonc környékének agyagja alkalmas lehetett kályhacsempék készítéséhez és valószínűnek látszik feltevésünk, hogy a csempét készítő mester mint díszítő motívumot, községe címerét helyezte el munkájára.Több példány pelikános töredék került felszínre, eltérő ábrázolásokkal. Nagyon sok máznélküli virág és indadíszű csempetöredéket találtam, amikről teljes képet nyújtani nem áll módomban. Több darab az erdélyi törökös csempékhez hasonlít, egyesek pedig a csejtei (Cachtice) várból származó, jelenleg a pozsonyi múzeumben őrzött XVI. századi töredékekkel csaknem azaiosak. A diósgyőri ásatás azonos példányokat hozott napvilágra (LVI .t.). (Romer Floris: fégi kályhafiókok. Arch.Ért, 4. 1870. 144 lap.) A töredékeinken gotizáló levelű lombozatokat, szívalakból kinövő tulipánt, kacskaringós indákkal szőve, mezei virágokat, um. harangvirágot, gyöngyvirágot, tölgyfalevelet, mákfejel találunk mintázva. Kiválik a növényi ornamentikával díszített töredékek közül egy csoport, amelyet sem az erdélyi, sem a felvidéki előfordulású csempék közé nem sorolhatunk. Máznélküliek, zöldmázasok vagy barna alapon zöld levelekkel fehér virágokkal. Ugy a levelek alakja, mint a kétágú tölcséres virágféle ismeretlen hazai flóránkban. Eredetüket a török díszítő elemek között kell keresnünk. Az egyoldalasan kiképzett levelű indáknak nyugtalan vonalvezetésű összefonódása, a török díszítő művészet jellegzetessége (LVíLC.). Nyilvánvaló, hogy ezek a csempék a XVI. század második feléből származnak, amikor a várat a török uralta. Azonos csempéket a Fővárosi Múzeum és a Borsod-Miskolci Múzeum őriz. amelyek budai, ill. diósgyőri ásatások folyamán kerültek napvilágra. (LA/Iíl.C.). Néhány töredéket, amelyeken haránt haladó pálcatagok között növényi magokat találunk, ami esetleg gránátalmát mintáz, a Fővárosi Múzeum budai előfordulású csempéi alapján tudunk azonosítani. Török eredetűek. Szokatlan előttünk egy másik zöldmázas csempedarab, amelynek kerete ferdesíkú képkeretet formáz, a belső mezőben tölgy leveleket találunk. A csempe csaknem egészen lapos, a keret a belső mezőt, csekély mértékben dűlő síkban veszi körül, a keret lapjaiban primitív levélutánzatot figyelhetünk meg. Ezt az idegen kiképzésű csempét az előbbihez hasonlóan török eredetűnek tartom (LVII.t.) A gránátalmával díszített csempetöredékeink analógiáját a Főv. Múzeumban őrzött csempéjében találtam meg.CLVII.t.) Az architektonikus kiképzésű csempé k két csoportba sorolhatók. A formá s csempe figurális díszítésű, és a mélycsempe, amit fülkés csempének is nevezünk, áttört előlappal kialakított. Leletanyagunkban kétfajta mélycsemp e fordul elő. áttörtművű előlappal, ami mögött félhengeralakú fülke van kiképezve, az egyik példány töredékei zöldmázas gótikus templomkapú ívet ábrázolnak felette k őrózsával, majd mérműves ablakokkal oldaltornyocslcával (LVIII.t.). Ezek a részletek voltak egy áttörtművű fülkés csempe előlapjának töredékei a XV, század folyamáról. A másik csempefajtának a félhenger alakú fülkéje is megmaradt (LVIII.t.). Kétoldalt zöld és sárgamázas oszlopok nyúlnak felfelé, amelyre gótikus áttörtművű ív borul.Az ív belső szintje három Ica réjosra alakult. A sarkokban sárgamázas tornyocskák és gótikus Ízlésű áttört mérműves kiképzésű ablakok helyezkednek el. Hasonló csemperészleteket Szabó Kálmán ásott ki a Kecskemét környéki elpusztult falvak romjai közül. Koruk a XV. századra tehető. (Szabó i.m, 99.1ap.) A magyarországi előfordulású áttört előlapú fülkés csempék közül a solymári pél dányokat gótikus ívű ablakokkal, a pomázi ásatások anyagában levő példányt Szent Györgygyei, az egyik besztercebányai példányt pedig dudás juhász alakjával találjuk díszítve, (Divald Kornél: Besztercebányái kályhák. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. 1908. II.221.1.)
