KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 19 A csonttárgyak között előfordul néhány keskeny lekerekített végű vésett díszítésű csontlemez, (XXIX.t,) amellyel a XVII. századi muskéták, vagy vadászpuskák az un. csinkák ágyazatát díszítették. Ezek a csontlemezbetétek a cső alatt húzódó ágyazat oldalaiba voltak berakva, A csinkák« íessinkák vagy tersényi puskák kedvelt madarászó fegyverek voltak hazánkban a XVI. , de főleg a XVII. század folyamán. Kis űrméretű csövűek voltak ezek, tusájuk és ágyazatuk dúsan krakva csont és gyöngyház lemezekkel: Jellegzetessége, hogy lakatszerkezete nem a lakatlemez mögé volt rejtve, hanem kívül helyezkedett el. Tusája szarvaspata alakú volt. A Rákóczi-szabadságharc idejéből ismerünk azonban minden díszítés nélküli csinkapéldányokat, amiket katonai célokra használtak. Ez a puskafajta Teschen városáról, elárusító piacáról kapta nevét. Egy közel három szögalakú vésett csontlemez pedig a puska tusáját díszítette.— (XXIXX) Találtam 6 db megnyúlt háromszög alakú vésett lombdíszitésű csontlemezt, amelyek az un. tri -trac játék mezőnyét díszítették (XXIX,t.). A tric-trac játék egyiptomi eredetű. A XIII, század 80~as éveiből már kapunk adatokat Európai elterjedettségérőL Az essiingi iskolamester, akit Minnesänger-ként ismerünk, emliti művében. Hans Bttrckmair egyik metszetén is megtaláljuk a tric-trac játék ábrázolását. Az Ambrasi gyűjteményben őrzik, a Kels János által. 1537-ben készített művészi kiállítású tric-trac táblát a hozzávaló vésett domborművű játszó lapocskákkal. A tábla külső lapján II.Lajos magyar király mellképe is szerepel. A táblán 12-12 csúcs áll egymással szemben. A tric-trac táblán játszották a toccatil játékot is. (Albert Ilg: Das Spielbrett von Hans Kels. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses.III. 1885.53 lap.) Iejydeni Lukácsnak az 1533 évben festett «Veszedelmes játék 9 című képe a tric-trac táblát játék közben ábrázolja. A táblán a köralakú lapocskákon kívül még két vetőkocka is szerepel. (Figd or gyűjtemény árverési katalógus Bécs 1930. IlI.k. 55 szám.) Orvos által használt edényekre gondolunk azon bronztálkák, tányérkák töredékei alapján, amelyeknek csupán peremrészei maradtak meg napjainkig (XXII.t.). Az esetleges ónozásuk elpusztult. Lapos peremes edények voltak ezek. 150-200 mm átmérő vei. Külső formájuk után ítélve nem szolgálhattak étkezési edényekként. Az egyik tá nyér mellett találtam egy bronzból öntött kifolyócsapot, amely esetleg mosdómedence alkatrésze volt. Természetesen a rézedényeket használó személyben nem orvost kell értenünk, hanem felcsert, tábori borbélyt, aki a betegeket gyógykezelte, noha nem volt orvos, A felcser köteles volt a csapatot hetenkint kétszer nyírni és borotválni. Ezért neki tányérpénz járt. A tábori borbélyoknak a bronztányér vagy réztányér ismertetőjelvényük volt. A táborban sátruk elé volt kifüggesztve, hogy bárki rátalálhasson, ha beteghez hívják. Katona emberé lehetett az ólomból öntött amulett boritó tok (XXII.t.). A tok két lapból áll, az előlap hátsófelére szétnyitható két lemezsáv van forrasztva, amely a hátlap közepén levő nyíláson át van bujtatva és kétfelé hajtva. A két lap közé lehetett zárva valamiféle kabalisztikus írás, Az amulett előlapján ágaskodó oroszlán és egy hatágú csillag látható, hátlapjának díszítése virágos és leveles rózsaág. ' A XVII. század háborúiban igen elvoltak terjedve a kabalisztikus jegyekkel te lerótt un. pas saui cédulá k . A passaui hóhér találta föl. Sebesüléstől vagy haláltól óvó talizmánok voltak ezek, papírra, selyemre, vagy ostyára írott értelmetlen kabalisztikus és misztikus jeleket tartalmaztak. Aszerint, hogy milyen drága volt, olyan volt a varázsereje is. A XVII. század végén ezeket a cédulákat már nyomda útján állították elő.
