Cs. Sós Ágnes: A KECELI AVARKORI TEMETŐK / Régészeti Füzetek II/3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

Összefoglalás

- 21 -r nek egyik, szorosabban elhatárolt részlege feltehetőleg egymáshoz közelfekvő területen, vagyis a temető egyazon részén temetkezett. Sajnos, a temetőtérkép hiánya miatt, feltételezésünk nem bizonyítható kellőképen, és csak a sírok számozási sorrendjén alapul, mely mellett e sírok ,(80,.81.,85, férfisírok) anthropológiai anyaga - amely a mongoloid jelleget nélkülözi - is utal e csoport bizonyos egységére, E csoport tagjai a leletanyag alapján a temető részleghez tartozó közösség legmódosabb és egyben vezető rétegét alkothatták. Éppen ezért szembeötlőek e csoport anthropologiai vizsgálatának eredményei Mindkét temető anyaga általában szegénynek mondható. A körtefahegyi sírok közül csak a 9. fárfisír halottja hírt övgarniturával. a többi szegény jellegű sír közül csak a sírcsoport ellenkező végében jelentkező 10. és 11. női sírok (2kép) mutatnak valamivel gazdagabb felszerelést Határdűtői temetőnk leggazdagabb sírjának a 32 sfitKlell tartanunk, melyet nemcsak leggazdagabb és legszebb aranyozott bronz övgarnitúrája és arany ékszerei emel ki, hanem az a tény is. hogy kardot tartalmazott és az egyetlen olyan sír, melynél halotti tor nyomai voltak megfigyelhetők. Ezek alapján halottjában a temetőhöz tartozó közösség egyik vezető egyéniségét sejthetjük. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy a váz övgarnitúrája részben a griffes-indás csoportba tartozik, részben préselt szíjvéget is tartalmazott Ha a temetők társadalmi rétegződésére nem is tudunk megnyugtató feleletet kap ni. bizonyos gazdasági rétegződés a leletanyag alapján kimutatható. A körtefahegyi temető 18 sírjának megoszlása e szempont szerinti egészen szegény 3, szegény 12, közepes 2, gazdagnak mondható 1. Határdűlői temetőnk anyagában (91 sír) egészen szegény 37, szegény 35, közepesnek mondható 13, gazdag 6. A két temető sírjainak nemek szerinti megosztása a következő: 41 férfi-, 46 női- és 14 gyermeksír, 8 sír halottainak neme a lqletanyag hiánya miatt nem volt megállapítható. Felvetődik a két temető egymáshoz való viszonyának kérdése is. Mivel időben egymásmelletíiség állapítható meg, felvethető, hogy itt két, egymás környezetében élő. de egymástól elkülönülten települő és temetkező társadalmi egység temetőiről van szó. Hasonló jelenséggel találkozunk az Üllő (Pest m.) környékén feltárt avarkori temetők esetében is»66/ Sajnos a keceli temetők feltárt sírjai nem merítették ki a temetők egész anyagát és így a hozzájuk tartozó települések lélekszáma közötti viszonyokra nem vonhatunk le következtetéseket, bármily szembetűnőnek is látszik a Körtefahegy-i temető kis sírszáma a határdűlőhez viszonyítva. Az egyes temetők részletesebb - ax üllőiekhez hasonló - elemzése pedig a határdűlői temető térképének hiánya miatt lehetetlen. Mit mutatnak a keceli temetők anyagának anthropologiai vizsgálatai a két temető egymáshoz való viszonyára vonatkozólag? Bár a körtefahegyi temető kisszámú embertani anyaga megakadályozta a mélyrehatóbb következtetések levonását, Lipták Pál feldolgozása alapján a két temető embertani anyagában bizonyos részleges egyezéseket lehetett megállapítani, mindkettőben az europid elem van túlsúlyban. ü

e mint Lipták P. is hangsúlyozza. - a Körtefahegy-i temetővel kapcsolatban - az anyag kis száma miatt itt "bármely következtetés levonásától tartózkodni kelL/ Mindenesetre szempontunkból nem lehet érdektelen, hogy a körtefahegyi temetőrész egyetlen mongoloid ko ponyája éppen a temető leggazdagabb sírjából származik,®^/ míg a határdűlőinek mongoloid csoportja, mely az "avarok belsőázsiai származású komponensét képviseli"69/, a temető szegény rétegét alkotta, sőt a legtisztább belsőázsiai típusú koponya a legszegényebb sírok egyikéből (16.sír) került elő. További vizsgálatainkba vonjuk be a harmadik keceli avarkori leletet, a "fejedelmi temetkezést", melyet mint már említettük, László Gyula dolgozott fel Az ő is mertetése'^/ alapján a sír magányos temetkezés voll melyben férfi csontváza feküdt A leletek közül a£ aranyveretes kardnak, a kettős ezüstövnek és a 11 nyílc súcsnak tulajdonít nagy jelentőséget a fentebbi temetkezési szokás mellett Mindezek a jelenségek magas rangra utalnak, melyet a halott nem származásával érdemelt ki; az aranyveretes kard és a 11 nyílesúcs mutat az adományozott méltóságra, míg az egyszerű ezüstveretes öv saját nemzetségét jelölt Az aranyveretes kard jelentőségéről a következőket írja László Gy.j "Ezt nem nemzetsége, vagy törzse jogán viselhette, hanem fejedelmi. vagy khagáni ajándékként, attól kapott méltóságjelvényként Hatalma a kagáni