Cs. Sós Ágnes: A KECELI AVARKORI TEMETŐK / Régészeti Füzetek II/3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Keceli avarköri temetők
- 15 -r korongoltak. A kutatás mindinkább hajlik azon vélemény felé, hogy a kézzel formált "árúban* csak a sir számára készült kerámiát lásson. /Kétségtelen azonban. Togy a kerámiaanyag is nyújt bizonyos támpontokat rr egy temetőhöz tartozó település társadalmi rétegződésének megállapításához, mivel a jó kivitelezésű, korongolt edények a más tekintetben is gazdagabb sírokban fordulnak elő elsősorban. ,-y • .ji'e'l^tek ismertetéséné l elsőnek az övdíszftménvaf c ültek tárgyalásra. Főleg férfisírokban fordulnak elő. Anyaguk: arany, ezüst, irányozott bronz, ezüstözött bronz, bronz és ólom. Technikai kivitelezésük szerint öntés és préselés útján előállított tárgyak. A körtefahegyi temetőben csak az öntöttbronz övdíszitmények vannak képviselve. Felszerelésben leggazdagabb a 9. sír. Az ásatás folyamán jól megfigyelt sír pontos felvételi rajza módot nyújt arra. hogy a sír halottjának övét rekonstruálni is tudjuk (3.kép). E_ szerint a díszesebb, kisebb övcsat (I.IÍ4.) egy alsó öv bekapcsolásához szolgált Az egybeöntött csat teste lényegében háromszög alakú, melyet két, egymásnak hátatfordító SL alakú motívum tölt ki, fejük felett kis. köralakú füllel. A z S™motivumok ékvágásos techni kával vannak kidomborítva. W.A, Jenny ezt a háromszögbe komponált, tengelyes felépítésű S-motivumot az Észak-Pontus vidékéről származtatja."/ A felső, díszesebb övhöz a temess tQsfű t tr Qi;z;csa t (I.tljT tartozott. E z övet hat kerek veret (I.t8a-(.) díszítette, melyek küllős elrendezésű bordázattal vannak díszítve. A z ösküi analógiákkal kapcsolatban F ettich az anthropológiai és a régészeti eredményeket összevetve, bizonyítottnak látja, hogy ezek a bronzöntvények szoros kapcsolatban vannak a mongol vidékkel, ázsiai eredetűek és részben közvetlenül onnan is származnak.'^ / Mindenesetre figyelembe kell vennünk.hogy egyrészt sírunk anthropológiai anyagának mongoliai jellegét, másrészt a kerek övdfszftmények divatját a Chotscho-i falfestményeken is viszontláthatjuk.'"^/ A kerek, öntött dfszftmények magyarországi elterjedését tekintve, azok a Dunántúl mellett a S zege (l környéki temetőidjen is képvselve vannak. / A z övhöz tartozó három szíjvég G.tl 1.-13.) nagyságban nem mutat lényege« eltérést egymástól, a sírban elfoglalt helyzetük szerint a "liliom* motívumú. arannyal futtatott (az aranyozásra már csak halvány nyomok utalnak) szfjvék (I. L 12.) tölthette be a nagyszíjvég szerepét Hogy a motívum jelen esetben mennyire degenerált formában jelentkezik, azt a kiskőrösi sírmező 147. sírjának nagyszíjvégével való összevetése mutatja.' 0/ A z övről lelógó mellékszíjak egyikét díszítette második szíjvégünk (I.lll.). mélynek ugyancsak áttört motívuma legyezőalakú pálmalevelek között fürtös gyümölcs, melynek párhuzamait a hellenisztikus keleten kereshetjük. / Az öv második mel lékszíját harmadik szűvégünk (LH3.) díszítette, melynek egyik oldala sírna, a másik levelekkel és bimbókkal ellátott S-alakú j n damotivummal díszített (a motívum anyagunkban a határdűlői 32. sír aranyozott bronz övgarniturájának akasztóhorgán - XX.t.2.- szerepel ismét). A fentiek jól illusztrálják a belsőázsiai és pontusvidéki fémművességi körök m otivumkincsének keveredését egy sírhoz tartozó leletanyagon belül. Ellentétben a körtefahegyi övdiszekkel, a határdűlői sírokban öntött és préselt díszitmények egyaránt előfordulnak. Anyagunkat is szempontul véve, préselés útján készültek arany, ezüst é« bronz, öntés útján pedig bronz (némely esetben aranyozva vagy ezüstörve) és ólom díszitmények. Csak préselt, lemezes övgarniturát tartalmazott a 3.,4.,33.,41.. 63. és 89. sír. A 3. és a 89. sírból származó egy-egy szíjvég (III.t.4. bronz és XVI.L 1. ezüst) analóg darabja a 32. sírban is szerepel (XVIII.t.7.bronz), az ugyaninnen előkerült többi övdíszitmény anyaga és technikája aranyozott bronzöntvény. Mindhárom szíjvégünket "pont-vonal* ornamens díszíti, mely az indámotivum levelein nyer alkalmazást A "pont-vonal* díszítőelem nem szorítkozik csupán a préselés útján előállított darabokra, melyet anyagunkban a 49. sír kisszíjvégének díszítése (VIII,t.l2.) tanúsít / László Gyula a keceli préselt leleteket a kiskőrösi madaras övdiszekkel hozza kapcsolatba, és gyártási központjukat egy. Kiskörös vidékén működő műhelyben látja, időben pedig ( a kiskőrösi avar pénzverésből származó római pénzek alapján) a VII.sz. második felére helyezi) 1 0/ A 33. sír b ronz szfjvégtöredéke (lXt2a-b.) germán jellegű szalagfonatdíszitést m utat / ugyanakkor nem érdektelen megemlíteni, hogy a mellékletekhez hajfonatdísz tartozik. (IX.L la-b.). A 4, eí r préselt bronz gyöngysor-keretelésű ki-sszfjvégét (II.115.), azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert divatja a Tj sz a-Maros vidéki fülkesíros temetkezés leletanyagában is szerepel.0/ Már említettük, hogy a 32. sírt a préselt szíjvégen kivül öntött, aranyozott bronz
