Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
50 megállapítani A bükki anyag Bükk II jellegű. Hasonló keveredést tapasztalt Sashegyi Sándor Pomázon. ahol a zselizi telep anyagában a bükki importárú is képviselve van. Érdekes jelenség, hogy Budapest határában a dunamenti lelőhelyeken gyakori a bükki árú. Az összekötő láncszemek híján az útvonalat még nem lehet megállapítani Valószínű, hogy Szlovákia folyói mentén, elsősorban az Ipoly völgyén keresztül érkezett a Dunához. A leletanyagot a Budapesti Történeti Múzeum őrzi 6. Alná r (Bács-Kiskún m., kiskúnfélegyházi j.). Irodalom: Tompa: Bandkeramik AH V-VI, 58.l6.kép. Tompa Wosinszky után közöl egy nyaknélküli behúzott szájú edényt, ahol a 4 mezőre osztott felületen spirálm tivumok hálós bekarcolásokkal váltakoznak. Az edény formájával és díszítésével az abaujdevecseri edényhez áll legközelebb. Tósze g (Szolnok m., szolnoki j.). Irodalom: Tompa F.: Bandkeramik AH.V-VI. XXXVII 1.16.kép. Tompa behúzott perem® bombaformájú edényt közöl e lelőhelyről, amely formáját illetően bükki, a rajta lévő meandroid minta pedig tiszai jellegű, MNM. Leltsz. 87.1876. 133. A kataszterben felvett lelőhelyek anyaggyűjtését 1956-ban zártuk le.
