Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
48 remű tálból származik, Patay Pál 1951-ben végzett hitelesítő ásatást ssantén talált protobükk jellegű cserepeket A különböző korú leletek egy kb. 50 cm vastag rétegben voltak találhatók, de stra tigráfiailag el nem választható módon. Egy feltárt gödör leletei között több darab a bükki kultúrára mutatott, s így lehetséges, hogy e gödör a bükki kultúra településének tartozéka volt A gödör alakja méhas volt 149. Tiszaeszlár ( tiszalöki i.). Alispáni jelentés Szabolcs m. 1934.11.80.1.) Tiszaeszlár és Tiszalök határán útépítés alkalmával 3 m mélyről került elő a leletanyag. A durvajellegű kerámiát Szóaojas Gusztáv 1912 évi adománya juttatta a Nyíregyházi Múzeumba. A lyuksordíszes és díszítetlen töredékekből a bükki kultúrán belül közelebbi elhatárolást adni nem lehet A díszített anyagban a Bükk II.III. jellegű szalagkötegdíszes és meandrikus karcolások a dominálok. Van a leletanyagban egy kisméretű pohárforma, amelynek két élén lévő függőleges borda kissé szegletessé teszi a formát A forma azokkal a kisméretű, rendszerint okkert tartalmazó sírmelléklettel egyezik, amelyek a neolitikum végét jelzik. 150. Tiszadada (tiszalöki j.). Tompa említi a lelőhelyet, mint az akkor egyetlen sírmellékletet képező csőtalpas tál lelőhelyét a bükki művelődési körből (Tompa ARV-Vl23.LI.t). Tiszadadáról közelebbi megjelölés nélkül Petróczi J. felszíni gyűjtéséből származó anj'agot őriz a MNM 24/ 1948 cserépleltári szám alatt A begyűjtött cserepekből jellegzetesek a Bükk II-III. jellegű néhány töredék, amelyen meandrikus és spirális bekarcolások váltakoznak, A lelőhely inkább a vonaldíszes kerámia körébe tartozik, igen erős bükki beütésekkel. 151. Tiszalök-Ciberéspar t Rohács J. gyűjtéséből őriz a NyM. néhány töredéket amelyek a telepet a bükki kultúrához kötik, 15j. Tiszavasvári (tiszalöki t). Irodalom: Csalog J.: FA 1956. Csalog József és Kaliez Nándor nagyobb mentőásatásából igen jelentős telepanyagot, valamint temetőt tártak fel Az 1955—57-ig folyó munka során 12, a bükki művelődési körbe tartozó zsugorított csontváz került elő, gazdag festett cserépanyaggal. A leletanyagot Kalicz Nándor és Makkai János teszi közzé. 153. Újkenéz (kisvárdai i). Alispáni jelentések, Szabolcs m. 1925.11.103, Mándok-Vásárosnamény között az út 9750-9800 szakaszán az újkenéz erdő és a helyi vasút közötti részen kissé emelkedett helyen egy csomóban alig egy ásónyomra bronzkori i cserepekkel együtt került elő néhány töredék, amely a neolitikumot jellemzi Vágó Dániel aján—i dékaként került a Nyíregyházi Múzeumba 1925-ben. A három edény töredékből az a virágcserépformájú kis bütykös edény peremtöredéke és a fekete sávos festésű fénylő felületű barnás szinű csőtalp töredék a Bükki kultúrába sorolja a leletet A szórványos és elég jellegtelen anyag bükki kultúrába való so olását az orosi leletanyag valószínűsíti
