ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A temetkezési szokásokról
- 53 I • n:. i elkallódás ok miatt használhatatlanok ebből a szempontbóL Érdekes az, hogy az egymás mellett lévő Jö- és 78, sírban két eltérő fülbevaló fordul elő. A sírok eltérő tájolása is megerősíti a fülbevalók időbeli egymásutánját, Négy késői fülbevaló a griffes-indás cso porthoz egészen közel esik. ami szintén megfelel azok időbeli helyzetének. (8, 13, 42. és 117, sír.) SzabÖ János az idézett dolgozatában (87. old.) megemlíti azt is, hogy a 94. sírban talált fülbevalótípus LC századi morva sírleletekben is előforduL A dióalakú, vaslemezből alakított csörgőform a szintén megvan más avar temetőben is. Igen jellegzetesek külsején a negyedelő bronzpántok. A Szeged-Kundombi temetőben két sírban is találtak ilyen csörgőt A 25. sírban az alján keresztalakú áttöréssel ellátott formát találtak. E z enkívül vaskés és vaskarika volt még a sírban. (Szegedi Múz. 53.L 78.) A 224. sírban erősen töredékes állapotban találták meg. Rajta kívül csak vaskés került még itt elő. (Szegedi Múz. 53.L 665.) A mosonszentjánosi temetőben a 4. sírban akadtak rá. Vaskés. préselt bronzrozetta és ovális, drótból kalapált bronzcsat alkotják a teljes leletegyuttest (MNM.Népv.n. 3/1927.) Senki s em végzett még anyaggyüj tést az avarkori ólomtárgyak területén és nem is tett velük kapcsolatosan döntő megjegyzéseket Orsógombok, övveretek lunulák és sok más tárgy készült ebből a puha. könnyen megmunkátlíaTő Témbőt Mivel a jánoshidai temetőben több ólomtárgy előkerült, így illendőnek tartom, hogy az ólomtárgyakkal kapcsolatosan is szóljak egynéhány szót Anyag gyűjtésem térképrevetitése nem járt pozitív eredménnyel elterjedési szempontból. Legfeljebb annyiból, hogy az ólom mind a korai, mind a késői avarkorban az ország egész területén ismeretes/felhasznált nyersanyag. Több csonkakúpalakú ólom orsógombot találtam, méreteik sokkal kisebbek mint az agyagorsógomboké, általában azok egyharmada, Nem öntött, hanem kézzel kifaragott formát mutatnak. A jánoshidai négyküllős ólom kerékre (XXXIV.H2.) párhuzamot nem találtam. Az anyag gyengesége miatt azt hiszem, hogy nem gondolhatunk szfjelosztóra, illetve füg gesztőre. Bronzból, a kereten minden esetben függesztőfüllel, nagyon gyakoriak a leletek között, szerepük nem lehet kétséges. Ezek három vagy négy küllővel esetleg küllők nélkül fordulnak elő. Ráakadtam egy finnországi párhuzamra néprajzi anyagban, ahol gyermekövön egymás mellett több ilyen küllős kerék függ, minden használati rendeltetés nélkül Talán lehetséges, hogy itt és a jánoshidai esetében is csak valam ilyen kultikus jelentőséggel bírtak ezek Q A különböző fémtárgyak taglalása során szükséges, hogy a jánoshidai k/n dók ról illetve az egyetlen megmaradt szablyáról (XLIV.tl.i is írjunk Jánoshidán csak olyan sí rokból kerültek elő, amelyben öv is voll <125. 145, 202, 210 sír.) A 125 sírból származó szablya kivételével már az ásatás során mind tönkrementek Megállapításukhoz az ásatási naplóra és töredékekre vagyunk utalva. A 210. sírban az ásató szerint vaskard volt. a többiben pedig szablya. Mindegyik a baloldalon feküdt kivétel nélkül A megma radt szablyát a XLIV. táblán mutatom be. Párhuzamai megtalálhatók az avar emlékanyagban. Keresztvasának díszítése alapján nem nehéz besorolni az eddigiek közé. Ennek alapján közel áll hozzá az ozorai egyélű kard is. Legközelebbi párhuzama a csanádi szablya. (Arch, ÉrL 1901, 285.) Díszesebb keresztvassal rendelkezik a kecskeméti szablya. / Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik az ipari lelet szablyája is. Egyenestalpú Tcehgyellel került elő.^l / Dunapentelén szintén lovassfrból került napvilágra. Lemezes ezüstöve volí a tulajdonosának /• Csallány Dezső szerint a szablyát 678 körül az onogur-bolgár betelepülők hozzák magukkal addig teljesen ismeretlen nálunk Tehát a hetedik század vége az az idő, amilor a Duna-Tisza közén sa blya és ka rd együtt használatos. Röviden összegezem a fegyverek helyzetét is a sírokban. AJcardokról már megírtam. hogy kizárólag a baloldalon vannak A nyilak helyzetét nem jegyezték fel mindig pontosan. Csak őt sírban találtak rájuk. Egy esetben a balcombcsont belső oldalán, egy esetben pedig a medencecsonton fe küdtek Kétízben karddal együtt fordultak elő. (145. és 21o. sír). Au ostornyélvégek helyzetéről a csontmegmunkálásról szóló fejezetben írok bőbe nne. A különböző csonttárgvak elhelyezése nagyon változatos. A bogozok közül az egyik (188.sír) a medence közepe alatt a sírfenéken volt, a másik (22.sír ) pedig a
