ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről
- 68 zsinór lóg le. Ugyanígy baloldalon találták a jánoshidai sírban is. Jeftyuhova. a eikk írója szerint a türk időkben ismeretesek ezek az Altájban igen nagy számban, analógiái VIIIIX századiak. 63J Magát a kőszobrot a tuvei autonóm területen. 18 km-re Tejeli-től ta lálták. Sajnos, hogy az alsó része erősen megkopott, így a függesztőről lelógó tárgy nem látszik. Lehetséges azonban, hogy meg sem mintázták. Az íjfelajzó^ak is tartott bogozo k, melyeket rendszerint szarvból készítenek nem csak a jánoshidai, hanem más avar temetőkben is megtalálhatók. Nem tűztem magam elé feladatként a rendeltetésük meghatározását Anyaggyűjtésemet természetesen rájuk is kiterjesztettem. Mind a korai, mind a késői leletegyüttesekben előfordulnak. Két föformájuk van, az egyik a komplikáltabb, a belül félig, csatornaszerűen kivéjt és a csatornatőnél átfúrt és az egyszerű, természetesen meghagyott szarvvég. Néha díszítik is őket bekarcolt mintákkal, van olyan példány is. melyet nyolcsfkura faragtak le. A keletturkesztáni ábrázolásokon kívül európait is ismerünk. II. Basileos Menologionjában egy bolgár vezér ábrázolásán jól látható, hogy az övről lóg aló. A Menologion 1000 körül készült 64/ Jánoshidán több sírban megtalálták az egy és kétágú csonttokokat- (22.162,65.111 és 173. sírok.) Ezeket leginkább sótartóként szokás leírni A kétáguak pl kenőcs tartására nem alkalmasak, tekintve, hogy belőlük azt nehezen lehetne kikotorni Az egyáguaknál ellenben ilyen használati módra is gondolhatunk. Az általam megvizsgáltaknál különben semmiféle maradványt nem találtam bennük. Záródásukat Fettich Nándor fejtette meg. Ezek is mind a korai, mind a késői emiékanyagban előfordulnak. Sokszor díszítették őket pontozott díszszel, pontkörökkel, sőt a dunapentelei darabon ékvágásos díszítést találunk, mely díszítés Radnóti Aladár szóbeli megállapítása szerint, provinciális római örökségképen került rá erre. A jánoshidai temető 20. sírjából egy olyan vasszerszá m került elő, melynek cson t nvel o van. Ezért itt tartom helyesnek a vizsgálatát, tekintve azt is. hogy vasrészéből alig maradi meg valami Párhuzamát a Szentes-Lapistó-i temető 111. sírjából ismeretes. (Szentesi Múz. 54,7.157.) Ugyanúgy igen erősen kopott példány mint a jánoshidai Ez a jelenség erős igénybevételre utal, talán ár vagy valamilyen faragószerszám lehetett A vaspálcóra mintegy ráhúzták a csont tokot. Mindkét darab esetében a kiálló vasrészből csak kis csonk maradt
