ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A temetkezési szokásokról
- 50 A második sor a 130-178. sírig terjed. Tehát húsz sír tartozik ide. Ennél is úgy látszik, mintha a jobbszárny volna a rangosabb. A baloldalon mindjárt négy bizonytalan jellegű sírral van dolgunk Nem tisztázott a nemük sem. A negyedik teljesen melléklet nélküli A harmadikban van ugyan két kis bronzszíjvég (lerne zes), ez talán a halott férfi voltáka utal, viszont vannak a sírban gyöngyök is, A 177, sír taláa leánygyermeké. A két szélső tájolásban megegyezik egymássaL A középtáj felé haladva a következő három sír (173. 189, 188) ÉNy-i tájolású, az utánuk következő Í118-as> ÉÉNy-i. aztán újra ÉNy-i sír következik (119-es), majd a 120-as megint EÉNv-i tájolássál Ezután újra két ÉNy-i tájolású (121. 122). majd egy ÉÉNy-i után íí23) újra két ÉNy-i (124 és 125). Utánuk a sor kissé megszakad, nagyobb üres rész következik, majd a láncolatot négy ÉÉNy- i sír folytatja (126, 127, 128. 129) és végül a jobbszárnyom egy majdnem É-i tájolású sír zárja be a sort Jellegében tehát az előzővel megegyezik tájolásban eléggé változatos képet nyújt . viszont itt is a balszárny látszik rangosabbnak még ha csak az egyféle tájolású sírokat vesszük is számításba. Az egyes ötvösműhelyek központok kijelöléséhez feltétlenül szükséges lesz majd a különböző jellegzetes övverettípusok összegyűjtése, térképrevetitése. Megpróbálkoztam a korongos övveretek gyűjtésével és térképezésével, de beláttam, hogy ez a feladat nem lehet a szakdolgozatom célja. A teljesség megközelítése nélkül az anyaggyűjtés ebben az esetben is majdnem semmitmondó. Hampel után Fettich Nándor. / legutóbb pedig Nagy Tibor gyűjtötte ezeket de anyaggyűjtésük is igen hézagos. Az ő anyaggyűjtésüket majdnem háromszorosára sikerült ugyan növelnem, de ez az eredmény inkább csak a saját anyagismeretemet növelte meg. Mind a lemezes, mind pedig az öntött verettípusokban megtalálhatók amint azt a jánoshidai temetőben is tapasztalhatjuk A lemezeseken semmiféle dí - ^ szités nincsen. Az öntöttek vagy egyszerűen indadfszesek mint például a győri példányok / a temető 696. sírjából, vagy griffábrázolás látható rajtuk ilyen például a VisznefcrKecskehegy-i temető 6. sírjából származó korongos veret. (MNM.Népv.n.21 / 1939,^ Ritkábban emberfej is szerepel rajtuk Ilyenek vannak például a mosonszentjánosi temetőben is, A 206, sír esetében (MNM.Népv.n.3/ 1927) együtt alkalmazták az emberfejes és az indás korong vereteket. Szintén nem általánosan elterjedt az u.a. «nereidás* típus, Ezekén lovon filő lát szólag meztelen alak látható. Ilyen van például a mosonszentjánosi 21. sírban is, (MNM. Népv.n. 3/ 1927) Ezt a típust én csak az ország északnyugati részéről ismerem, de amint mondottam az anyaggyűjtésem nem teljes. Ismerünk még rozettaszerű. gyöngykeretes korongveretet is. például a Szentes-Lapistó-i temető 64. sírjából (Arch.Éri "906,1299.) A legtöbb a mosonszentjánosi temetőben került elő. Emberfejes, griffes «nereidás* és in dadíszes alakban. Ötvösműhelyek szétválasztásához szintén jó támpontot nyújthatnak az általán_SZÍY&& indó s-nak nevezett övfoygótínuso k A jánoshidai 7. sírból kikerült darab jó analógiája pél d uil a szebényi temető 232. sírjából származó övforgó, (MNM.Népv.n. 25/1935.390.) Áttörtén kidolgozott, karcsú szívalakban hajló inda. csúcsain gyönfeykörrel Nem túlságosan gyakori az avar emlékanyagban, éppen ezért egy jó fogódzópontot fog jelenteni az öntött bronzanyag csoportosításahozA'l £ Az anyaggyűjtés em aránylag szűk lehetőségei miatt nem kívánok szólni a többi . kisebb-nagyobb mértékben jellegzetes bronzveretről A kisméretű bronzcsatokról melyeknél a test és a keret egybe van öntve, azonkívül a vésett, poncolthátterű veretekről pe nig alább és az időrenddel foglalkozó részben írtam. Itt keritek azonban sprt a hfl»fo. f lft t_: díszekrq, Horváth Tibor írta ezekről, hogy csak férfisírokban találjuk őket 0/ Ugyanis a nők keleti sznKI szerint eltakarták hajukat, állapíotia meg már Fehér Géza és adatai alapjár. Horváth Tibor az avarokra nézve is megállapíthatta ezt A jánoshidaihoz hasonló esőszerű példányok más avar temetőkből is ismeretesek, például az abonji temető 11, sírjából ?/ Tulajdonosának öntött griffes-indás veretű öve volt nagyszíjvégén állatküz delini jelenettel Viszont a hernádpusztni temető első sírjában a viselőjének egyélű, egyenes vaskardja, háromélű nyílhegye volt, az övía. i i pedig bronzlemeztöredákekre bukka utak. (Arch. Ért 1901. 302.) 7
