ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A temetkezési szokásokról

- 44 A TEMETKEZÉSI SZOKÁSOKRÓL Rátekintve a temetőtérképre a sírok tájolásbeli eltérései, vagy egyezést azok. melyek azonnal szemünkbe tűnnek Első ránézésre két főcsoportot tudunk megkülönböztetni Az egyik a fejjel ÉÉNy felé irányított halottak csoportja, melyhez inkább a késői sírok tartoznak, a másik az ÉNy -i tájolású, melybe pedig a korábbi sírok sorozhatók be. Vannak ezenkívül mondhatni «rendellenesen tájolt* sírok is. ilyenek néhány lemezesveretű halott sírjai Végül pedig két ellentétesen tájolt sír is szemünkbe ötlik A

z utóbbiakról a sorosság vizsgálatával kapcsolatban írtam, mely jelenség is jól kivehetően mutatkozik a temető térképén. Érdekes a kettőssírok problémája is. Ugy látszik hogy míg a meghalt gyermek ec gészen kicsi, az együttes elhalálozáskor az anyjával együtt temetik eL Ilyen esettel állunk szemben például a 80. sírnál. Esetleg utólag az anyja mellé temetik mint például a 13. és 139. sír esetében is, avagy a 35. sírnál A többi kettőssfiroknál rendszerint férfi és nő együttes sírjáról van szó (3. és 5. sír) , egy esetben azonban (115». sír), kétségtelenül férfiakat temettek egy sírba. Ezekről még a társadalmi kérdésekkel kapcsolatosan is fogok írni Előfordult az is. hogy a halottat oldalára fektették be a sírba (93. sír). Az avar temetők érdekes szokását jelentik a koponya elrablásának szokása. Nem volt feladatom, hogy e szokás eredetével foglalkozzam. Tudtommal Kiss György gyűjtötte össze az erre vonatkozó adatokat szakdolgozatában, de eredményeit nem ismerem. Mind férfiaknál, mind nőknél előfordult Az. hogy a temetés előtt, vagy utána történt- e , minden esetben, az megfigyelések hfjján nem állapítható meg. Ha úgy áll a helyzet,mint a jánoshidai 49. sír esetében, hogy az állkapocs visszamarad, akkor kétségtelen, hogy a koponya kivétele a temetés után történt már. Ha a feldúlt sírokat nem számitom, akkor csak három esetben állapítható meg koponyarablás a temetőben. (29,49.40.sír.) A sírok mélysége nagyjából megegyezik, meléldetekben nem voltak túl gazdagok. Az egyikben találták a kettőssfpot (49.sír.) Ezenkívül 16 bolygatott vagy teljesen feldúlt sír volt a temetőben. Zömmel a korai időszakból valók, de van közöttük egy késői is. (35.sfr.) Több feldúlt sírban már nem találtak semmit az ásatók. Ami a melléklet nélküli sírok arányát illeti azt megint nagyon nehéz tehát kiszámítani Körülbelül harminc sír számitható ide. Ide vettem azokat is, melyebői nem maradt ásatási feljegyzés, de persze ezek lehetnek gyermeksfrok is. Mindenesetre azért huszonöt felnőtt van legalább köztük. A fel nem dúlt, melléklet nélküli sírok már sokkal keve sebb számban vannak Körülbelül 10-12 van belőlük Tájolás alapján a késői időbe 6-7 tehető belőlük míg a koraira csak 4-5 sír. Az egész temetőben sehol sem találtak koporsói Volt azonban némely sírban valamilyen sírépítmény. Ezeből később részletesebben írok majd. A 145. sírban a halott fölé deszkaburkolatot tehettek ezt jelzi a négy saroknál az elszineződés. A 202. sírban viszont bőrrel burkolhatták be a tetemet Mindkettő korai lemezes övű családfő sírja.Mélységük is nagyjából megegyezik (250 ilL 270 cm) A sírir.clységadatokkal úgy dolgoztam, hogy az egyes sírok mélységadatait kategóriákba osztottam be. Ezeket a kategóriákat különböző színnel jelöltem be a térképen, (l. kép.) I. fehér: meg nem jelölt és kiszántott sírok II. narancs: 0-50 cm-ig III. piros: 50-100 cm-ig IV. zöld: 100-150 cm-ig V. kék: 150-200 cm-ig VI. fekete: 200 cm-nél mélyebb sírok (és 200 cm). Legtöbb a IV. (75) és a III kategóriából való. (77). Az V—ős kategóriából mindössze 21, a Vl-ból pedig csak 4 sír val<>! A temető