ERDÉLYI ISTVÁN: A JÁNOSHIDAI AVARKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek II/1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A sírok leírása
- 32 9 db gyöngy: 1 db piros alapon, fehér szemes paszta, 1 db fekete alapon fehér szemes paszta, 1 db lecsiszoltsarkú, hasábalakú, kék üveg, 1 db kettős csonkakúpalakú, sárga paszta, 2 db apró kékeslekete, kettős gömbalakú iker, paszta, 3 db nyomott gömbalakú, fekete , paszta (XXXII, 12.). Nincs leltározva és az ásatási naplóban sem szerepel: Kisméretű törött vaskarika, bronzrozsdatöredékekkel Átfúrt, kicsi bronzlemezből készült félgömb és talán hozzátartozó bronzkarika (XXXIU5.). Begörbített vastöredék talán csatpecek, 2 db töredékes, bronzlemezből praselt lóherealakú dísz. (XXXII.13-4.) 123. Sír, tájolása; XyÉNy. MuJJLxnu. Jobbkéznél tojáshéjak, a medence jobbfelén vascsal A lábvégeknél marhaborda feküdi A vascsat nefli került be a múzeumba. 179. sír, tájolása; NvÉNv . Férfi. M; 175 cm. Balvállánál üveggyóngyszem. Jobbkéznél nagy vaskés, A jobb medence alsórészén vascsal A jobb medence külső oldalán három érintkező korong alakú veret, lapjával kifelé fordulva, félig álló helyzetben, A balkönyök belső oldalán csont botvég. Ugyanitt a sírfenéken lapos csonttárgy és kovakő. Keresztben egv hosszúkás vasdarab. Az alsó «karszárak* alatt (balkar) háromszógalakú bronzlemezlöredék A medence felső részén kis vascsat. A lábvégek né.1 nagymennyiségű állatcsonl 3 db (ásat és lelt n.-ban csak 1 db) apró, durva, zöld pasztagyöngy, nyomott gömbalakú. (XXXII I.t 9.) Egyélű, egyenes vaskés (h: 180 cm.XXXII 1.11,), A vascsat nincsen meg. Felső lapján koncentrikus körökkel díszített, három érintkező korong alakú öntött bronztárgy. A hátlapján két-két lábon álló pálcatag fut végig (h: 63 mm, XXXIIll3.). A csont botvég ma már nincsen meg, díszítetlen (XXXIII.t2.). Lapos csontból faragott, hosszúká* cseppalakú, alsó részén köralakúan áttört csont függesztő, Bronzpatinanyomokkal. A felső részen a szögletes áttöretnél a perem kitörött (h: 52 mm, XXXII 1.14.). A 'kovakő nincsen meg. a lelt a kettőt említ, A vastöredéket nem vitték be a múzeumba. Háromszógalakú. töredékes, öntött brrnztöredék V alakú bordák díszítik (XXXIII.18.) A kis vascsat sem került be a múzeumba. 18Q. sír, tájolása; ÉÁÁ.IúR Hj 175 ..m. A koponyánál arany fülbevalópár. Balkéznél volt a teljesen elporladt lemezes nagyszíjvég. A medence balfelén vascsat Jobbkezében nagy vaskés. A medence alatt a sírfenéken kis ezüst szíjvég és elporladt ezüst övdíszitmények voltak A farcsont alatt vaskarika. A medence körül még több veret nyoma látszott A bal lábszár külső részén egy vasnyílcsúcs feküdt A lábszárak keresztbe voltak téve, körülöttük mindenütt állatcsontok: marhabordák és szárnyascsontok 2 db aranyfülbevaló. A sima karikája ovális alakú. Ennek aljára forrasztottak egy hengeres tagot, melyet négy függőleges vonalban granuláció díszit Ez alatt következik az aranygömb, melyet szintén granuláció díszit mely a gömböt négy egyforma gerezdre osztja fel A lefele futó granulációs vonalak középső pontját granulakör veszi körül, ettől jobbra és balra 3-3 granula van. Ez a dísz négyszer ismétlődik. A gömb aljához félgömböt forrasztottak a forrasztás mesgyéjén szintén granulasor van. Az alsó csúcson öt granula űl (XXXIV.tl.) A nagyszíjvégnek három kis töredéke van meg. az egyiken félgömb'ösfejű szegecs. belül két fonalszál látható. (XXXIV.t4,6.) Kisszíjvég, két ezüstlemezből, az egyik teljesen sima. a másik széle kissé lefelé hajlik Fent középen szegecs üti ál A fcgt lemez között faréteg van. (h: 40 mm.). Kisszíjvég töredéke. (Nincs,lelt XXXIV.t2,5.) Nagyobb ezüstlemeztöredék talán övvereté (nincs lelt XXXIV.tS.). Famaradványok: kisszíjvégbetét 2 db, hosszúkás, ívelt háromszögalakú, hegyes, valószínűleg a nagyszíjvégé. Körkeresztmetszetű vasnyílcsúcs, hossza a tüskéjével együtl 80 mm (XXXIV. 19.).
