Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Római kor

ugyanennek a Ny-K-i tájolású falalapozásnak már csak az elszántott kőomladékát regisztrálhattuk. Ugyanitt az árok É-i végében elkaptuk az erőd egyik déli fossáját, melynek mélysége 3 m volt. Az ettől délebbre előkerült ugyancsak római kori, kisebb méretű árok funkciójának meghatározása még bizonytalan (2. fossa?). A III. számú árokban két négyzetes átmetszetű, nagyjából É-D-i irányú cölöplyukat rögzítettünk (13x13, illetve 8x8 cm). A szondázás során előkerült leletanyag a II—IV. századig datálható. Beszédes József PAKS-DUNAKÖMLŐD-SÁNCHEGY (Komitat Tolna) (Paks, Städtisches Museum) (LV.) Der Zweck der Sondierungsgrabung war, ein Gebäude quadratischen Grundrisses, das auf einer Luftaufnahme über den Sánc-Berg südlich von der römischen Festung klar sichtbar ist, zu authentifizieren. Im Suchgraben I, der sich in NW-SO-Richtung zog, kam das Steinfundament der nördlichen Abschlußmauer in einer Tiefe von 35—40 cm vor. (Auf der Oberfläche der Steine konnten durch den Pflug gemachte Verletzungs­spuren beobachtet werden.) Der Suchgraben II wurde östlich von Suchgraben I und parallel dazu eröffnet. Im Suchgraben II konnten nur mehr die Steintrümmer desselben W-O-orientierten Mauerfundamentes registriert werden. Im nördlichen Ende des Grabens stießen wir auf einen der südlichen Gräben (fossa) der Festung, der 3 m tief war. Die Bestimmung der Funktion des davon südlich gefundenen, ebenfalls römer­zeitlichen, kleineren Grabens ist noch unsicher (fossa 21). Im Graben III konnten zwei Pfostenlöcher quadratischen Durchschnitts, die im großen und ganzen in N-S-Richtung orientiert waren und deren Größe 13x13 cm bzw. 8x8 cm war, registriert werden. Das an der Sondierung vorgekommene Material kann vom 2. bis 4. Jahrhundert datiert werden. József Beszédes 64. b. PAKS-DUNAKÖMLŐD-SÁNCHEGY (Tolna megye) (LV.) 8-9/12 szelvény: a kezdeti nehézségek - az utolsó ásatás, azaz az 1995 óta megbolyga­tott és beomlott föld eltakarítása és az 1995-ös állapotok visszaállítása - után a 8-9/12 szelvényben folytattuk a korábbi években megkezdett munkát. A várakozásnak megfelelően az ásatás ezen területén az I. századi római erőd belső építményeinek nyomait fedeztük fel. A 8/12 szelvény északi részében az 1995-ben meg­talált padlószint elbontása után három, egymással párhuzamos gerendaalapárkot talál­tunk, kör alakú cölöplyukakkal. Az 1. és a 2. számú árkok betöltése azonos volt, mind­kettő anyaga paticsos, faszenes, átégett anyagú volt. A két árok egykorú lehetett, egy I. századi bronz fibula keltezi ezeket. A cölöplyukak elhelyezkedése alapján talán paliszád lehetett. A két gerenda-alapároktól északra az átégett falomladékban (patics) téglalap alakú cölöplyukakat találtunk, K-Ny-i irányban. A fallal, és a két gerenda-alapárokkal párhuzamosan. Ezek az árkok valószínűleg az erőd föld-fa fázisához tartoztak. A szelvény északi részében az egyik belső épület K-Ny irányú (17' 62"), 0,55 m vastag­ságú falát és a fal keleti végében az észak felé kanyarodó sarkot is megtaláltuk. A fal nyugati végében, ahol már csak köves omladék volt, az omladék eltakarítása után tegu­lákra bukkantunk, ezt a réteget Domitianus császár érméje post quem datálta, tehát Domitianus idején vagy az uralkodása után szedték ki, rombolták le a falnak ezt a részét. A faltól délre, azzal párhuzamosan egy átégett, paticsos-faszenes betöltésü alapárkot találtunk, amelyből korai, Pó-vidéki terra sigillata-töredékek, volutás mécsesek töre­dékei, bronz merítőedényke és egy, a Iulius-Claudius dinasztia korából származó bronz­érmék kerültek elő. 74

Next

/
Thumbnails
Contents