Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Őskor

41. SZIHALOM-SÓHAJTÓ (Heves megye) (IX.) A község belterületétől közvetlenül délre levő lelőhelyen, a tervezett M3 autópálya 120,820-120,920-as km-szelvényében az 1995/96. évi leletmentés folytatására került sor. A legkorábbi leletek újkőkoriak, az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájának telepjelenségeiből származnak. A középső rézkori bodrogkeresztúri kultúra újabb 30 sírját tártuk fel, a túlnyomó többségük bolygatott, talán rablott volt. A telepanyag zöme a késő rézkori bolerázi csoport gödreiből került elő, ebben az időszakban igen intenzív megtelepedéssel kell számolnunk a lelőhelyen. A néhány késő bronzkori gödör anyaga feltehetően a pilinyi kultúrával hozható kapcsolatba. Sikerült még feltárnunk két, földbe mélyített kelta és egy népvándorlás kori, a 4-5. századra keltezhető házat. Szabó J. József SZIHALOM-SÓHAJTÓ (Heves county) (IX.) The rescue excavations of 1995/96 were continued at the site directly south of the inhabited area of the village in section 120.820-120.920 km of the projected M3 highway. The oldest finds came from the Neolithic, the settlement features of the Alföld Linear Pottery culture. Further 30 graves of the Middle Copper Age Bodrogkeresztúr culture were unearthed, most of them were violated, perhaps also robbed. The majority of the settlement material came from the pits of the Late Copper Age Boleraz group, and it seems that a very intensive settlement must be assumed in this period. The material of a few Late Bronze Age pits can probably be affiliated to the Pilinyi culture. We could also unearth two sunken Celtic houses and one from the Migration Period dated from the 4th-5th centuries. J. József Szabó SZOMBATHELY - LIGET HOTEL, 1. 48. lh. 42. TARNALELESZ - VERMES-VÖLGY (Heves megye) (IX.) Leletbejelentés alapján 1997. április 15-én helyszíni szemlét tartottunk Tarnaleleszen. A lelőhelyen illegális homokbányászat közben embercsontokra bukkantak, s így értesítették a múzeumot. A leletmentés során sajnos nem tudtuk rekonstruálni a temetkezést, mert a homokot géppel bányászták ki s elmozdították és szétroncsolták a csontokat. Néhány őskori kerámiatöredéket is leltünk. A bányászást megpróbáltuk hatóságilag megakadályozni. Váradi Adél 43. TATA - PORHANYÓBÁNYA (Komárom-Esztergom megye) (V.) 1997. augusztus 9-én kezdtük meg a középső paleolit lelőhely feltárását, amelynek anyagi fedezetét pályázatok útján sikerült biztosítani (MKM Kulturális Örökség Főosztálya, Tata Város Kulturális Alapja). Biztonsági okokból bányafákkal dúcoltuk ki a jelenleg barlangszerü képződményt, majd a lelőhely külső környezetének és belső területének kitisztítása után mind déli, mind pedig északi irányban megkezdtük a betöltődés bontását. É-i irányban a nyílás nyugati fala egyre erősebb ívben jön kifelé, úgy tűnik, hogy az üregnek nemcsak az alakja keskenyedik el észak felé, hanem a fedő mésztufa is lejt lefelé, az üreg belmagassága egyre csökken. A falhoz közeledve vastag, erősebben összecementálódott csontbreccia volt. A csontokat kompakt, több cm vastag sötétszürke mészkő cementálja össze. A bontás során típusos, szépen megmunkált kőeszközök és gyártási hulladékok, állatcsontok (pl. hódfogak, mamutfogtöredékek) kerültek elő nagy számban, s nagy mennyi45