Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Őskor
kerámiatöredékei kerültek elő. Feltártunk egy 9-10. századi, félig a földbe mélyített, ágasfás-szelemenes lakóházat, amelynek egyik sarkában köböl épített kemence állt. P. Barna Judit-Müller Róbert 28/2. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA, VÍZÜGYI LAKÓTELEP (Zala megye) (XVI.) Az MRT 1.21/22. Lelőhelyen Jankovich D. 1976-78-as feltárásához K-ről csatlakozó területen végeztünk erdőtelepítés előtt leletmentést. A munka során az Árpád-kori telepből csak 4 sekély gödör került elő, viszont találtunk 9 nagyméretű kelta gabonásvermet. A legnagyobb objektum űrtartalma meghaladja a 10 köbmétert. Ehhez a gödörhöz a későbbiekben egy nagy sütőkemencét csatlakoztattak. Egy másik veremben a termékenység kultusszal kapcsolatba hozható szarvas áldozat maradványaira bukkantunk. Az előkerült leletanyag a római hódítás idejére, a LT-D időszakra keltezhető. Müller Róbert 29. KISKUNFÉLEGYHÁZA - HATÁRÚT, PATY1-TANYA, BETONKEVERŐ (Bács-Kiskun megye) (XV.) Az 1997. évi autópálya-építési munkálatokhoz kapcsolódóan földnyerőhelyet nyitottak az M5 autópálya nyomvonalától K-re, kb. 500 m-re, Kunszállástól K-re, 1 km-re, egy betonkeverő üzemtől közvetlenül DK-re. 1997 májusában a területen földkitermelés közben régészeti objektumok (szarmata sírok, bronzkori gödrök) kerültek elő. A földkitermelés során - többszöri figyelmeztetés dacára - a lelőhely nagy részét elhordták. 1997. szeptember 6-23. között a területen - a földkitermelés közben - leletmentő feltárást végeztünk. Kb 1700 négyzetméteren ismeretlen korú árokszakaszokat, 2 középső bronzkori gödröt, 1 körárkos rablással bolygatott szarmata sírt és néhány szarmata telepobjektumot tártunk fel. Somogyvári Ágnes-Gallina Zsolt 1. KÓNY - GÁZVEZETÉK 1. (Győr-Moson-Sopron megye) (XI.) (1. bevezető tanulmány) A MOL Mosonszentmiklós-Csorna gázvezetéke derékszögben megtörve keresztezi a Barbacsi tó keleti oldala mellett emelkedő dombot, a Gázcsőfektetés előmunkálataként 12 m szélességben ledózerolt felső humuszrétegben nagyszámú őskori (elsősorban késő bronzkori) kerámiatöredéket gyűjtöttünk. A leletmentést 250 m hosszúságban folytattuk. A neolitikus Dunántúli vonaldíszes kultúra 3 cölöpvázas hosszú házának részleteit figyelhettük meg a hozzájuk tartozó árkokkal, tárológödrökkel együtt. A késő rézkorból a Boleráz és a Bádeni kultúra 5 alapárkos és 1 cölöpszerkezetes házának részleteit bontottuk ki. A késő bronzkorban a halomsíros kultúra emberei vertek tanyát a vízjárásokkal körülvett homokháton. Többször megújított cölöpszerkezetes házaikból hatot sikerült feltárni. Falujukhoz nagy számú szabadtéri peremes tűzhely is tartozott, melyek közül egyet szinte bolygatatlan állapotban tudtunk megfigyelni. A tárgyi leletanyag döntő részét kerámiatöredék, csonteszközök képezik, de bronztü, bronzzsarló, apróbb fémtárgyak is gazdagítják a gyűjteményt. Az i. e. I. század kelta népessége két földbe mélyített építményük nyomait és nagyszámú tároló gödreit hagyta ránk. A sort a későárpádkor (XIII. század vége-XIV. század eleje) földbe mélyített háza, gödrei és határoló árkai zárják ezen a lelőhelyen. A nyomvonalban párszáz méterre keletre hat gazdag mellékletű LT B csontvázas sírt is sikerült megmentenünk. Szőnyi Eszter-Tomka Péter-Takács Károly 38