Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Őskor
Akasztó beépített majorsági területe kb. 400x400 méteres kiterjedésű. Itt a régi majorsági épületek közül a majorság DNy-i szélén, a térképünk is jelöl egy É-D-i irányú hosszúkás épületet, amelytől mintegy 50 méternyire DNy-ra állt az akasztói épülete, melyet térképünk szintén feltüntet. A DNy-ra álló É-D-i irányú épületben több család lakik jelenleg, köztük Sáfár János is. Ennek a hosszú épületnek a K-i és Ny-i oldalán is különbejáratú lakások sorakoznak. Az épület Ny-i oldalán, ott is a legészakibb lakás a Sáfár Jánoséké. Ettől a lakástól, tehát magától az É-D-i irányú hosszú épülettől Sáfár Jánosék lakásától pontosan Ny-ra, mintegy 25 méternyire állította föl a faoszlopokból és deszkákból összeácsolt istállóját. Az istállónak a D-i oldalán, D-i felében helyezkedik el a jászol, annak is a K-i végénél van az az oszlop amelynek gödrét kiásva került elő a bronzlándzsa. A lándzsa előkerülésének környékén mindenütt beépített területek, illetve veteményeskertek, valamint bozótos-erdős részek húzódnak. Terepjárást végezni a környékben csupán a kiskertekben tudtunk, de összesen talán 50x50 méteres területen két-három ponton. Sehol semmilyen régészeti leletanyagot a felszínen nem találtunk. Az akasztói majorság Ny-i és D-i szélén húzódó, a térképen is jelölt erdős terület Ny-i oldalán, ott, ahol a térkép a munkásszállót jelöli, magasra nőtt gabonavetés van, tehát terepjárást itt sem tudtunk végezni. A térkép ábrázolása szerint Akasztó majorsági együttese a Szeghalmot Kertészszigettől elválasztó határvonaltól 500 méternyire É-ra terül el, az említett Kertészsziget-Szeghalom közt vezető kövesút Ny-i oldalán. A majorság területén egy szélesebb, pontosan K-Ny-i irányú hát húzódik, amelynek a legmagasabb pontja a térkép szintvonalaiból következően a majorság Ny-i szélén található. A lándzsa előkerülésének helye is az említett hát középső részén van, de a legmagasabb résztől kissé ÉK-re, K-re, attól mintegy 80 méternyire. Nyilvánvalóan régészeti lelőhely foglalja el az említett kiemelkedést, legalábbis a munkásszállótól a majorság beépített területéig. Akasztó területén jelenleg csak néhány család lakik, így könnyű volt érdeklődni aziránt, hogy a különböző építkezéseknél vagy földmunkáknál kerültek-e elő régészeti leletek. Sem Sáfár János, sem pedig más lakó nem emlékezett azonban semmiféle régészeti leletre. A lándzsa leírása: Kétélű, középen mindkét oldalán bordával erősített köpüs lándzsa. Bronzból készült, hegye hiányzik. Itt a törésnél látszik, hogy a pengét középen függőlegesen erősítő borda közepe üreges, és ezen az üregen keresztül át is lehet hosszában látni a lándzsán. A köpüjének középmagasságában az élekkel azonos vonalban két kerek lyuk üti át a lándzsa köpüjét. A penge legkiszélesedőbb részénél, a középen haladó borda csúcsban kiszélesedik az élek felé, a lándzsa mindkét oldalán. A lándzsa egyelőre sáros, meszes, tisztítatlan, restaurálatlan. Hossza: 21,9 cm; a penge szélessége: 4 cm, a törésnél 2,5 cm; a köpü hossza: 9 cm; a köpü átmérője: 2,7 cm. A köpüt átütő lyuk átmérője: 0,4-0,5 cm. Az adatközlő Sáfár Jánosnak pontosabb lakcíme nincsen, csupán Kertészsziget-Akasztó. Itt mindenki ismer mindenkit. Melléklet: 1 db helyszínrajz, a térképen X jelöli a lándzsa előkerülésének helyét. Szatmári Imre 28/1. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA, HALÁSZRÉT (Zala megye) (XVI.) Az MRT 1. 21/17. Lelőhely nagy részét 1941-ben földmunkák során elhordták. Az erdőtelepítés előtti leletmentés célja a lelőhely pontosítása, és a még megmaradt objektumok feltárása volt. A munka során több alaktalan, különböző nagyságú, ismeretlen rendeltetésű gödröt találtunk, amelyek betöltéséből a java rézkori Balaton-Lasinja kultúra 36
