Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Őskor

nagyobb, intenzívebb megtelepedés nyomai, így az esetleges későbbi építkezéseknél feltétlenül régészeti feltárás szükséges. M. Egry Ildikó 11/1. DÖR-NYILASOK (Győr-Moson-Sopron megye) (XI) A MOL Mosonszentmiklós-Csorna gázvezeték nyomvonalán 200 m hosszú, átlag 6 m széles lehumuszolt területen kelta kori agrártelepülés 38 objektumát tártuk fel. A tárológödrök, cölöplyukak három csoportban helyezkednek el. A cölöpök földfelszíni építményekről tanúskodnak (különösen a középső sáv nagyméretű, ásott, középen a cölöp helyén jókora paticsdarabokkal betöltött gödrei). A telep egy É-D irányú, mára teljesen feltöltött egykor vízjárta mélyedés nyugati partján létesült, a meder település felöli alsó rétegében még szép számmal találtunk bemosódott kelta edénytöredékeket. A leletanyag egyébként feltűnően kevés és szegényes: szürke duzzadt peremek, bordázott oldalak, néhány grafitos töredék. Munkatárs: Szönyi Eszter Tomka Péter 11/2. DÖR - NAGYGÁT ELEJE (Győr-Moson-Sopron megye) (XI) A MOL Mosonszentmiklós-Csorna gázvezetékének nyomvonalában 2000 négyzetméter lehumuszolt területen 115 számozott régészeti objektumot találtunk, zömükben szint feletti bronzkori házak cölöplyukait, néhány gödröt és árok-szakaszt. A területet mély, betöltődött É-D-i irányú egykori vízjárta mélyedés osztja két részre. A bronzkori telep a „suvadás" mindkét oldalán állt. K-en három nagy ház területét vágtuk át, Ny-on két csoportban két, illetve három épülettel számolhatunk (padlószint sehol sem volt érzékelhető). Keltező leletanyagot néhány cölöplyukon kívül a gödrök betöltése szolgáltatott: az edénytöredékek az északdunántúli mészbetétes edények népének kultúrájába tartoznak. A domb K-i lejtőjének aljában középkori szórványtelepülés nyomai (kút, két gödör) kerületek elő, a csekély számú kerámia (cserépbogrács, palack) az Árpád-korra keltezi. Munkatárs: Szőnyi Eszter Tomka Péter 12. DEBRECEN-JÓZSA (Hajdú-Bihar megye) (VIII) 1997. júliusában Alsójózsán, a Hatház u. 36. sz. alatti telken - építkezés közben emberi csontok kerültek elő. A munkák során kb. 6-7 sírt bolygattak meg. Mivel erről a területről ismerünk népvándorlás kori és középkori sírokat, ezért feltételezhetjük, hogy a mostaniak is ehhez a temetőhöz tartoznak. Az azonosíthatatlanság miatt ezekből a sírokból nem kerültek be leletek a Déri Múzeumba. Ugyanitt kibontottunk egy középső neolit gödröt, melyből az AVK késői szakaszára jellemző leletanyag került elő: többek között vonaldíszes és festett esztári kerámiatöredékek - néhány teljes profil is -, egy háromszögletű idolfej, pattintott (főleg obszidián) kőeszközök, őrlőkőtöredékek és néhány állatcsont. Nagy Emese Gyöngyvér-Hajdú Zsigmond-Dani János 13. DEMECSER - SZEMÉTTELEP (Szabolcs-Szatmár-Bereg) (XXI) Demecser határában új szemétlerakó építése közben került elő a lelőhely. A kora középső bronzkori telep (Szaniszló-csoport) egy Demecser és Borzsova puszta között található, É-D-i irányú homlokdombon húzódik végig. A leletmentés során a településnek 155 m-es szakaszát, mintegy harmadát-felét tártuk föl. Szemetes gödrök és egy közelítőleg É-D-i irányú árokrendszer szakaszai kerültek elő, általában kevés kerámia- és állatcsontanyaggal. Érdekes lelete az egyik árokrendszerben talált, két helyben(?) átfúrt, poncolt szélű kis aranypityke-töredék. 28