Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Középkor

A vár belsejében két kutatóárkot és egy szelvényt nyitottunk: az ezekben talált cölöplyukak faszerkezetű épület(ek)re engednek következtetni. Az épület(ek) méretét, elhelyezkedését azonban csak nagyobb méretű ásatással lehet megállapítani. A védett területen összesen 9 sírt is feltártunk: az EK-DNy-i tájolású, lesarkított téglalap alakú sírgödrökben levő vázak mellett megmaradtak a koporsónyomok is. Egy kivételével valamennyi sír melléklet nélküli volt. Csupán a 7. sírban nyugvó kisgyermek koponyájánál találtunk egy horgas kapcsot. A sírok késő középkoriak lehetnek. Az ásatási megfigyelések szerint ezen a dombon a legkorábbi település a bronzkorban létesült. Később a római korban laktak itt, majd a kora Árpád-korban, Árpád-korban. Az erődítést a XIV. században létesíthették. A feltehetően XVI. századi temetkezés idején a sáncnak, ároknak valószínűleg nem volt már szerepe. A kb. 80x50 m kiterjedésű lakóterület - nagysága és kora alapján - nem kisvár, hanem inkább castellum lehetett, amely a közeli Al-Egres nevű faluval lehetett kapcsolatban. Miklós Zsuzsa SÁRSZENTLŐRINC - BIRKAJÁRÁS (Komitat Tolna) (XXXI.) Für die Kosten der Freilegung kamen die Stiftung OTKA (T 023707) und das Ministerium für Kultur und Schulwesen auf. Im Laufe der Sondierungsgrabung wurden die Schanze, der Rand des Wohngebietes und einige sich erhebende Teile des inneren Gebietes durchschnitten. Im Profil des Durchschneidens kann man sehen, daß die Breite des inneren, V-förmigen Grabens ca. 6 m betrug und er etwa 2 m tief war. Die Schanze ohne Konstruktion wurde aus der aus dem Graben entnommenen Erde errichtet. Das Wohngebiet wurde außer dem Graben und der Schanze auch durch die sich am Rand des Hügels ziehende Palisade verteidigt, das bestand aus drei Pfostenreihen. Im Inneren der Burg wurden zwei Suchgräben und ein Quadrant geöffnet. Die da gefundenen Pfostenlöcher lassen uns auf ein oder mehrere Gebäude mit Holzkonstruktion schließen. Die Größe und Lage des/der Gebäude könnten aber nur nach einer großflächigen Ausgrabung bestimmt werden. Auf dem verteidigten Gebiet legten wir neun Gräber frei. Die Skelette lagen in NO-SWorientierten Gräbern. Die Grabgruben waren von abgerundeter Rechteckform. An den Skeletten blieben auch die Sargspuren erhalten. Beigaben gab es nur in einem einzigen Grab. Im Kindergrab 7 fanden wir einen Hakenverschluß. Die Gräber können spätmittelalterlich sein. Nach den an der Ausgrabung gemachten Beobachtungen existierte die früheste Siedlung in der Bronzezeit an dieser Stelle. Später war dieses Gebiet in der Römer-, dann in der Arpadenzeit - auch in der frühen Periode - bewohnt. Die Festung wurde wahrscheinlich im 14. Jahrhundert errichtet. Im 16. Jahrhundert, als man die Toten da bestattete, spielten die Schanze und der Graben wahrscheinlich keine Rolle mehr. Das ca. 80x50 m große Wohngebiet könnte - aufgrund seiner Größe und seines Alters - keine Kleinburg, sondern eher ein Kastell (castellum) gewesen sein, das mit dem in der Nähe liegenden Dorf Al-Egres in Verbindung gestanden haben dürfte. Zsuzsa Miklós 157/1. SOPRON - SZENT GYÖRGY-TEMPLOM KRIPTÁJA (Győr-Moson-Sopron megye) (XXVII.) Irodalmi adatokból tudjuk, hogy a kriptát 1731-ben létesítették a jezsuiták. A kutatás új eredménye, hogy a kripta létesítésére az 1650-es években épült Vitnyédi István-féle háznak a templom melletti pincerészét használták fel. A pince fölötti épületszárny az 1676-os tűzvészben elpusztult, felújításra nem került sor. Lakóépület funkcióját bizonyítja a pincében feltárt kőből épített derítő és a hozzá tartozó, a pince déli falában futó 187