Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Középkor

146/2. GYŐR - BÁSTYA U. 43. (Győr-Moson-Sopron megye) (XI.) Lakóház bontása során először figyelhettük meg a XVI-XVII. századi győri erőd északi frontján a várfal pontos topográfiai helyzetét, visszabontását, belső síkját, két belső támpillérét és a mögötte lévő, részben a falhoz csatlakozó, részben a visszabontás fölé futó iszapos, fekete-szürke-barna, fadarabokat is tartalmazó rétegeket, illetve a fallal párhuzamosan levert nagy cölöpök sorát (ezeket terminus post quem keltezik a közelükben talált belül mázas edénytöredékek). Tomka Péter 147. GYULA-VÁR (Békés megye) (XII.) A várépület helyreállításával kapcsolatban kisebb kutatások után - 1997-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából a vár középkori belső tereinek és Ny-i külső homlokzatának falkutatására került sor, illetve a külső várfalaknál kutatóárkokkal hitelesítettük a Parádi Nándor által 1956-1961 között végzett ásatásokat. Az épület egészére kiterjedő falkutatás megerősítette az 1992. évi megfigyeléseinkre támaszkodó újabb építéstörténeti periodizációt, (vö. Feld István: Újabb régészeti kutatás a gyulai várban. Műemlékvédelem XXXVII (1993) 146-156) és további adatokat eredményezett az egyes részletek vonatkozásában. Utóbbiak közül kiemelendők a Ny-i külső homlokzat 1410 körüli (l/A építési periódusú) zárterkélyeinek feltárt maradványai, illetve az 1445ben épített DK-i palotaszárny emeleti „lakosztályának" faburkolat-lenyomatai. A magas falakkal álló vármag körüli falszorosban nyitott kutatóárkaink igazolták Parádi Nándor megállapításait, miszerint a jelenlegi terepszint megegyezik a legkorábbi (1420 körüli) járószinttel, mely az 1/C építési periódusból származó külső fal megépítése után végzett feltöltéssel alakult ki. Ugyanakkor az utóbbi fal külső oldalán végzett megfigyeléseink azt bizonyították, hogy az azt a 16. századtól felváltó fa-föld szerkezetű sánc jóval távolabb húzódott a ma látható tereprézsűknél - itt csak omlásrétegeket és török kori telepjelenségeket figyelhettünk meg. Magát a sáncot csak a K-i és a DNy-i oldalon volt alkalmunk átvágni. Feld István-Gerelyes Ibolya 148. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY - TÉGLAGYÁR (Hajdú-Bihar megye) (VIII.) 1997. március 24-28. között - a mai Gázcsere telep közelében, előzetes bejelentés alapján - két felületet (I. és II.) nyitottunk meg. Az I. felület 5 objektumából középkori kerámia- és csonttöredékek, néhány vas-, vaseszköz-, illetve vörösre égett agyagdarab, egy zöld patinával fedett pénzérme és egy jellegtelen vaslemez töredéke, míg a II. felület 3 objektumából szintén középkori cserép-, csont- és vaseszköztöredékek (az utóbbiak eléggé korrodálódott állapotban), összeégett tapasztásdarabok, illetve egy vas baltafej került elő. Az objektumokra vonatkozóan a középkori falu szabadtéri égetőkemencéi közül bontottunk ki egyet ( a hozzátartozó hamus gödörrel együtt), illetve egy másik hamus gödröt tüzelőtér nélkül. Az újonnan feltárt terület nagy valószínűséggel ugyanannak a középkori falunak a „mühelyrésze", ahol 1978 és 1982 között M. Antalóczy Ildikó is feltárt néhány lakóházat. Nagy Emese Gyöngyvér-Hajdú Zsigmond 149. MEDGYESEGYHÁZA - HOMOKDOMB (Békés megye) (II.) Szántás közben embercsontokra bukkantak a község határában. Az előkerült sír alig 30 cm mélységben helyezkedett el, a szántás során jelentős részét megbolygatták, a csontok kimozdultak eredeti helyzetükből. A megközelítőleg K-Ny-i tájolású sírban egy 182