Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Árpád-kor

Az udvaron húzott 3. és 4. sz. árkokban kb. 2,5 m mélyen a mai felszín alatt, a 6. számmal jelölt tömör iszapos, fekete feltöltési réteg alján nagy kövekből sárga habarcsba rakott Árpád-kori külső járószintet találtunk, valamint újkori (18-19. századi) falak részleteit. Az 5. sz. árokban újkori (18-19. századi) falak mellett egy középkori ház észak-déli irányú fehér habarcsos, törtköves falrészletét tártuk fel. Siklósi Gyula 130. TATABÁNYA - FELSŐ-RÉT-FÖLD (Komárom-Esztergom megye) (LIII.) Az előző évek terepbejárásai alapján a területen bronzkori, római kori és Árpád-kori telep nyomai voltak feltételezhetők. A szondázó ásatásnak indult feltárás során 309 négyzetméter felületet kutattunk meg. A munkálatok során közepes mennyiségű, egy gödör kivételével objektumhoz nem köthető, középső bronzkori, mészbetétes edények kultúrájához tartozó oldaltöredéket találtunk, valamint 3 kora Árpád-kori, félig földbe mélyített épület maradványait. Az első építmény betöltéséből nagy mennyiségű, hullámvonal-köteg és körömbenyomkodásos díszű fazék- és bográcstöredéket bontottunk ki. A másik két építmény oldalában később egy, illetve két kemencét képeztek ki. E két másik objektumból is hasonló töredékek kerültek ki. A házak között még egy szintén erre a korra keltezhető árok és gödör maradványait tártuk fel. A település eddig feltárt része a X-XI. századra tehető. László János TATABÁNYA - FELSŐ-RÉT-FÖLD (Komitat Komárom-Esztergom) (LIII.) Aufgrund der in den vorigen Jahren gemachten Geländebegehungen vermuteten wir, daß bronze-, römer- und arpadenzeitliche Siedlungsspuren in diesem Gebiet zu finden sind. Die Freilegung begann als eine Sondierungsgrabung, im Laufe deren eine 309 m

2 große Fläche erforscht wurde. An der Ausgrabung kamen mittelbronzezeitliche, der Kultur der inkrustierten Keramik angehörende Gefäßbruchstücke, ferner eine Grube und die Reste von drei früharpadenzeitlichen, bis zur Hälfte in die Erde getieften Häuser zum Vorschein. In der Auffüllung des ersten Gebäudes fanden wir recht viele Topf- und Kesselbruchstücke, die mit Wellenlinienbündeln und Nageleindrücken verziert wurden. An der Seite der anderen zwei Gebäude baute man einen, dann später zwei Öfen. Das Fundmaterial der letzteren Objekte ist dem des ersten Objektes ähnlich. Unter den Häusern wurden noch ein Graben und eine Grube erschlossen, die ebenfalls in diesen Zeitabschnitt zu datieren sind. Der bis dahin freigelegte Teil dieser Siedlung kann in das 10. und 11. Jahrhundert datiert werden. János László 131/1. VÁC - Katona Lajos u. 10. ( MRT 9. k. 31/3m lh.) (Pest megye) (XXXVII.) Az új múzeum számára kijelölt telken végeztünk építkezést megelőző feltárást. 1994ben a szomszédos 12. sz. telken kutattunk. Az 1997. évi ásatás helyszíne a középkori telekviszonyok szerint egy, a főtérre néző teleknek a hátsó része. Az ásatási eredmények: 3 kora Árpád-kori földbe mélyített ház, közülük kettőben apró kőkemence volt; két paticsfalú ház a XIII. századból. Természetesen a leégett házak elszenesedett tetőgerendázatát és elplanírozott paticstörmelékét sikerült csak dokumentálni. Az egyik ház fala cölöpökön álló boronafal volt. A másik mellett egy földbe süllyesztett tüzelőterü, hosszúkás, keskeny, kizsaluzott, erősen átégett paticsfalú kemenceféle volt. Felső szintjét a késő középkorban elrombolták. Valamilyen ipari tevékenység színhelye lehetett (ércolvasztás?). Szokatlan formáján kívül leletek azonban nem utalnak erre. Föltártunk még mintegy 50 kisebb-nagyobb gödröt. Néhány nagyméretű és igen mély volt közülük, aljuk megközelítette a 4 métert, sőt a legnagyobban 8 méter alatt feljött a Duna 157