Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Árpád-kor

ESZTERGOM - VÁR, (MRT Bd. 5, Fo. 8/1) (Komitat Komárom-Esztergom) (X.) Im Laufe der denkmalpflegerisch-museologischen Wiederherstellung des Palastkomplexes führten wir kleinere Forschungen durch, die teils die Entwürfe berührten. 1. Bei der Forschung der Fundamentmauer des kleinen romanischen Palastes wurde es klar, daß auch die Grundmauern des Palastes östlich des auch heute stehenden östlichen Raumes mit Halbgewölbe anläßlich der Bauarbeiten der heutigen Basilika ausgebeutet wurden. Innerhalb des Gebäudes und im nördlichen Anbau legten wir arpaden- und römerzeitliche Schichten frei. 2. Im Gebiet der Wachstube am südlichen Ende der Kaserne wurden bis dahin keine Forschungen durchgeführt. Da wurden die Bauperioden aus dem 12. bis 15. Jahrhundert abgesondert. Am südlichen Ende des Kellers der Kaserne legten wir den äußeren Vorraum der schon früher gefundenen Heizöffnung und deren Öffnung mit Steinfassung frei. Durch dieses Hypocaustum wurde der Rempter "des großen Palastes" aus dem 12. und 13. geheizt. Die Heizanlage selbst wurde bei den Umbauarbeiten im 14. und 15. Jahrhundert abgerissen. Über den mittelalterlichen Schichten kamen die Reste einer türkenzeitlichen Bronzegießerei (Gießgrube, Gußformbruchstücke, Bronzeschmelzen usw. - Pfostenlöcher, Gehböden aus dem 16. und 17. Jahrhundert) zum Vorschein. Im westlichen Teil des Raumes erschlossen wir auch das Detail eines Ziegelofens aus dem 14. bzw. 15. Jahrhundert. Im benachbarten "Kerkerraum" stießen wir auf einen aus schönen Quadersteinen gebauten Abschnitt der arpadenzeitlichen westlichen Palastmauer. 3. In der Wachstube neben der südöstlichen Torrondelle wurden ein Gehboden aus dem 17. Jahrhundert, eine Feuerstelle und türkenzeitliche Funde im Laufe einer kleineren mit den Bauarbeiten in Beziehung stehenden Forschung zutage gefördert. Mitarbeiter: Péter Boldizsár, Gergely Tolnai, István Koós. István Horváth 114. FELSŐZSOLCA - VÁRDOMB (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) (V.) Előzmények: 1992 óta folytatunk régészeti feltárást a Felsőzsolcai Városi önkormányzat támogatásával a Miskolc-Szerencs út melletti, Felsözsolca határában fekvő Várdombon.1992-97 között közel 1200 négyzetméternyi területet tártunk fel. A lelőhelyen öt korszakból származó település objektumait kutattuk, úgymint neolit gödör és paticsfalú ház maradványa, középső bronzkori (Füzesabonyi-kultúra) gödrök és egy műhely?, melyben két öntőformát is találtunk. A késő császár korból szintén néhány település objektum került napvilágra. Kutatásunk fő célja az 1991-ben gázvezeték ásásakor megfigyelt 10-11. századi falu feltárása. 1992-ben került elő az első kőkemencés, szelemenes tetőszerkezetű, félig földbe mélyített lakóház, hasonló típusú házakat bontottunk ki 1993-ban és 1995-ben, esetenként eltérést figyeltünk meg a tetőszerkezetnél, illetve a tüzelőberendezés kiépítésénél. 1994-95-ben tártuk fel a lelőhely elnevezését adó 12-14. századi kisvárat. A kő-fa-paticsfal konstrukciós épület (lakóhelyiség) a várat övező árokból kitermelt föld halmán - motte típusú vár - épült fel. Ekkorra a kora Árpád-kori település már valószínűleg elpusztult, hiszen a motte halmát a már feltöltődött 5. ház gödrére hordták. 1997-ben a Várdomb keleti részén nyitottunk két szelvényt. Újabb őskori objektumok kerültek elő: neolit ház paticsfalának omladéka, illetve két bronzkori gödör. Feltártuk még egy császár kori (2-4. század) méhkas alakú gödör alsó harmadát. Jelentősebb leletei: római import kerámia (terra sigillata, üvegpohár pereme, római zöldmázas edény144