Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)
Árpád-kor
Die Kirche ist einschiffig mit einem halbkreisförmigen Chor. Das Fundament des Chores wurde aus Bruchsteinen gebaut, die auf die gestampfte Erde gelegt wurden. Dazu verwandte man an Ort und Stelle abgelöschten Kalk. Der Mauergrund wurde an anderen Stellen vollkommen ausgebeutet, nur die Stelle des Fundamentgrabens konnte bestimmt werden. Das Gebäude konnte arpadenzeitlich sein, da man im Gebiet des Dorfes arpadenzeitliche Gefäßbruchstücke sammelte und im Areal der Kirche und in ihrer unmittelbaren Umgebung Ringe mit S-förmigem Ende vorkamen. Das Gebäude wurde später mit Stützpfeilern versehen, diese sind: beim Chor drei, beim Anschluß des Chores und des Schiffes ein, in der Nähe des nordöstlichen Endes der nördlichen Schiffmauer ein und bei der nordwestlichen Ecke ein Pfeiler. Unter den Stützpfeilern kamen drei Gräber vor, was darauf hinweist, daß die Stützpfeiler eine spätere Bauperiode vertreten. Auch die Fundamentgruben der Stützpfeiler wurden ausgebeutet. Im Kindergrab an der äußeren Seite des Chores fanden wir einen mittelalterlichen Jungfernkranz, aber dieses Grab befand sich nicht unter einem Stützpfeiler. In den übrigen Gräbern kamen keine Funde mit Datierungswert zum Vorschein. Eines der Gräber befand sich im nördlichen Teil des Chores. Mitarbeiter: Gabriella Gábor (Munkácsy Mihály-Museum, Békéscsaba) und Julianna Kocsor (Jantyik Mátyás-Museum, Békés) Restauratoren. Imre Szatmári DOBOZ-14. sz. lh., 1. 14. lh. DÖR - NAGYGÁT ELEJE, 1. 11/2. lh. 113. ESZTERGOM - VÁR (MRT.5.k.8/l. lh.) (Komárom-Esztergom megye) (X) A palotaegyüttes műemléki-múzeumi helyreállítása közben kisebb, részben a tervezést érintő kutatásokra került sor. 1.Kis románkori palota alapfalkutatásának során kiderült, hogy a fennálló K-i, félboltozatos teremtől K-re, a mai bazilika építésekor a palota alapfalait is kitermelték. Az épületen belül, és az E-i toldaléképítményében Árpád-kori és római rétegek bontására került sor. 2. A Kaszárnya D-i végében lévő Őrszoba területén eddig még nem volt kutatás. Itt a XII-XV. századi építési periódusok szétválasztása történt meg. Feltártuk itt a Kaszárnya pincéjének D-i végében korábban már megtalált fűtőnyílás külső előterét és annak kőkeretes nyílását. A hypocaustum a XII—XIII. századi „nagy palota" nagytermét fűtötte, magát a fűtőberendezés építményét a XIV-XV. századi építkezések során elbontották. A középkori rétegek fölött török kori bronzöntő műhely maradványai (öntőgödör, öntőforma-töredékek, bronzolvadékok stb. - karólyukak, XVI-XVII. századi járószintek) kerültek elő. A helyiség Ny-i felében XIV-XV. századi téglakemence részletét is kibontottuk. A szomszédos „Börtön"-helyiségben előkerült az Árpád-kori Ny-i palotafal egy szép, kváderekből épített szakasza. 3. A DK-i Kapurondella melletti Őrszobában az építkezéssel kapcsolatos kisebb kutatás során XVII. századi járószint, tűzhely és török kori leletek kerültek elő. Munkatársak: Boldizsár Péter, Tolnai Gergely, Koós István Horváth István 143
