Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Árpád-kor

108/5. BUDAPEST XV., RÁKOSPALOTA (MO autóút ÉK-i szakasza a Fóti úti csomópont és az M3 autópálya között) (Pest megye) (III.) 1997-ben három lelőhelyen közel 12 000 négyzetmétert tártunk fel. A 4. számú lelőhely kutatását a közelben található Árpád-kori falu tette indokolttá. A szondázó szelvényekben egy árok részlete került elő. Az 5. számú lelőhelyen egy nagyméretű ház (csűr) cölöplyukai kerültek napvilágra leletanyag nélkül. A 6. számú lelőhelyen a szondázó szelvények negatívnak bizonyultak, így a nagyobb felületű kutatás nem volt indokolt. Bencze Zoltán-Endrődi Anna-M. Virág Zsuzsa 109. CSABDI - VASZTÉLY-PUSZTA, VÁRDOMB (Fejér megye) (XXX.) A Csabdi melletti Vasztélypuszta határában, a Szt. László patak fölé emelkedő Várhegy egyik északi, a hegytől kettős árokkal elválasztott nyúlványán középkori erődítmény maradványai találhatók. Habár a várat írott forrás nem említi, építtetője és birtokosa minden kétséget kizáróan azonosítható a 13. sz. második felében a vidéken több faluból álló jelentős birtoktömböt kialakító Básztély nemzetséggel. Legkiemelkedőbb képviselője, Rénold - számos udvari tisztség birtokosa (1289-90-ben nádor), a későbbi nagyhatalmú Rozgonyi család őse - révén a nemzetség egy ideig az országos politikában is szerepet játszott. A múlt század óta ismert lelőhely veszélyeztetettségét a területen látható kincskereső gödrök bizonyítják. 1997-ben rövid leletmentésre nyílt alkalmunk a lelőhely időrendjének és a bolygatottság mértékének megállapítása, valamint az esetlegesen meglévő épületmaradványok megmentése céljából. A napjainkra némileg feltöltődött kettős árokrendszer átvágásával meghatároztuk a mélyebb belső és a sekélyebb külső árok eredeti mélységét és alakját. Az árok által kerített ovális platót átvágó két kutatóárokban az egykor itt állott épületek maradványai kerültek elő. Két agyagpadlós, kibontott részleteik alapján tapasztott boronafalúnak meghatározható épület egy-egy szakaszát bontottuk ki a padlókat fedő vastag átégett omladék alatt. Az egyik épület mellett kibontott középkori gödörben cseppdíszes üvegpohár töredékeit találtuk. Az előkerült 13-14. századra keltezhető leletanyagot kerámiatöredékek, állatcsontok, patkók, nyílhegyek, sarkantyú, különböző vasalások stb. alkotják. Az 1. sz. épület padlójáról és omladékából nagymennyiségű égett gabonamagot gyűjtöttünk. Az ásatási eredmények és az előkerült leletanyag alapján úgy tűnik, hogy a leégett épületek újjáépítésére már nem került sor, a várat lakói a 14. század folyamán elhagyták. A feltáráson Aszt Ágnes, Kovács Ágnes, Nagy Ágnes, Tankó Károly, Siklósi Máté régészhallgatók (ELTE) vettek részt. Konzulens: Hatházi Gábor Kulcsár Mihály-Terei György CSABDI - VASZTÉLY-PUSZTA, VÁRDOMB (Komitat Fejér) (XXX.) In der Gemarkung von Vasztélypuszta bei Csabdi befinden sich die Reste einer mittelalterlichen Festung auf einem nördlichen, vom Berg durch einen Doppelgraben getrennten Ausläufer des sich über den St.-László-Bach erhebenden Várhegy. Obwohl die Burg in keiner schriftlichen Quelle erwähnt wurde, kann ihr Bauherr und Besitzer zweifellos mit einem Mitglied des in der zweiten Hälfte des 13. Jahrhunderts in dieser Gegend ein, aus mehreren Dörfern bestehendes Gut habenden Geschlechtes Básztély identifiziert werden. Durch seinen hervorragendsten Vertreter Rénold, der zahlreiche höfische Ämter erfüllte (im Jahre 1289 und 1290 war er Palatin) und der der Vorfahr der späteren großmächtigen Familie Rozgonyi war, spielte dieses Geschlecht eine Weile auch in der Landespolitik eine Rolle. Daß der seit dem vorigen Jahrhundert bekannte Fundort gefährdet war, beweisen die Gruben der Schatzsucher auf dem Gebiet. Im Jahre 1997 hatten wir Möglichkeit, eine 140