Mesterházy Károly (szerk.): AZ 1997. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/51. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 2001)

Honfoglalás kor

Da eröffneten wir einen Quadranten mit einer Größe von 5x10 m, in dem drei beigabenlose W-O-orientierte Gräber freigelegt wurden. Aus Mangel an Funden mit Datierungswert kann die Belegungszeit dieses Gräberfeldes nicht bestimmt werden. Mitarbeiter: Anikó Tóth, Katalin F. Bodnár (Archäologen), László Czifrák (Mitarbeiter des Archivs) und Péter Langó (Student). László Révész KÁLMÁNHÁZA, 1. 26. lh. KESZTHELY - FENÉKPUSZTA, 1. 28. lh. 97. MEDGYESEGYHÁZA - KÉTEGYHÁZI ÚT, HOMOKGÖDÖR (Békés megye) (II.) 1997. augusztus 26-szeptember 29. között leletmentést végeztünk Medgyesegyháza határában, a Kétegyházi út mellett, ahol egy az úthoz közeli homokhát elhordásakor honfoglalás kori sírokra bukkantak. A leletmentést egyrészt a tulajdonos gépi segítsége, másrészt a medgyesegyházi önkormányzat támogatása tette lehetővé. A feltárások során összesen 27 sírt mentettünk meg, valamint begyűjtöttük a korábban feldúlt sírok (A-D) csontjait és leleteit. A leletmentés alatt három lovassírt, két lószerszámos temetkezést is feltártunk. A leletanyagban nyílhegyek, tegezmaradványok (vasalások, csontlemezek), kengyelek, zabiák, bronzkarikák, rombusz alakú ingnyakveretek, bronzgombok, bronz övveret találhatók. Néhány állatcsont ételmellékletre utal. Gyucha Attila-Liska András-Medgyesi Pál 98. PANYOLA - ÁSOTTFOK (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (LI.) Mivel pályázatunk nem járt sikerrel, a KRE BTK csak kis összeggel tudta az ásatást támogatni és az időjárás sem volt kedvező, így csupán egy lakóház földbe ásott részét sikerült feltárnunk, a tavalyi (1996) szelvények mellett. (Kisebb vizsgálati feltárás folyt még az egykori falunak Olcsvaapáti felé eső szélén. Ott nem bukkant elő objektum.) A házban tapasztott kemence összeomlott maradványai is kivehetők voltak. A leletek közül megemlítendők a selejtes üveggyöngyök (helyi készítmények) és agyagtepsitöredékek. Résztvevők: Szimonova Eugénia, Hidán Csaba László és Szilágyi Katalin régészek. Erdélyi István 99. SOMOGYVÁMOS-GYÜMÖLCSÉNY (Somogy megye) (XIV.) 1998. tavaszán Stamler Imre somogyjádi iskolaigazgató bejelentése alapján (aki a szántásban égett paticsokat, fúvócsőtöredékeket, salakokat talált) a Somogyvámos és Edde között elterülő területen egy 5x5 méteres szondával vizsgáltuk a szántásban legsűrűbben jelentkező salakok helyét. Ezen a 25 négyzetméternyi területen 23 földbe mélyített vasolvasztó kohó maradványát találtuk meg. A maradványok a terület keleti részén sokkal rosszabb állapotban maradtak fenn, mint a valamivel magasabb nyugati oldalon. Itt is csak a medence maradt meg viszonylag épen, a torok- és az aknarészt a mélyszántás és az erózió elpusztította. A legkorábbi kohókat a patakhoz közelebb, attól nyugat felé 20-25 méterre, egy sekély műhelygödör falába mélyítve alakították ki. A kohók elhasználódása következtében bővítették a munkagödröt nyugat fel. A kohók sűrűn egymás mellett, egy vonalban állhattak a munkagödör nyugati falában, később félkörszerűen a gödör mindhárom oldalán. Mellnyílásuk először nagyjából keletre nézhetett, majd természetesen a munkagödör középpontja felé. 116