Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

majd erre apróra tört tégla- és mészkődarabokat szórtak, a hajófalaknál már megismert összetételű kötőanyagot használva. A karzattartó alapozásának vonalában a déli és az északi hajófal alapozási árka falpillérszerűen kiszélesedett, s ugyanilyen kiszélesedése volt a nyugati zárófalnak is a karzattartó alapozásának északi és déli végének vonalában. Az itteni falpillérek díszeinek készülhettek eredetileg azok a rontott faragott kövek és téglák, amelyeknek darabjait a karzattartó alapozásában találtuk meg. A templom körül föltárt sírokban - egy teljesen összerozsdásodott vastárgyon kívül - semmilyen régészeti lelet nem került elő. Mindegyikben előfordultak viszont faszéndarabkák, s az egyik sírgödör falát téglával rakták ki. A rendelkezésünkre álló adatok alapján az egyelőre ismeretlen nevű település fennállását és templomának, illetve temetőjének használatát az Árpád-korra, legvalószínűbben a XII-XIII. századra keltezhetjük. A templom közepén egy őskori gödröt is megfigyeltünk. Munkatárs: Gábor Gabriella restaurátor. Szatmári Imre Sobor Id. 66. sz. Sükösd-Korpádi fok Id. 32. sz. 132/1. Székesfehérvár-Királyi bazilika (Fejér m.) (XXX). Az 1938ban épített és 1993-ban elbontott, a romkertet D-ről lezáró támfal É-i oldalán az 1-7. pillér közötti szakaszon a pillérek középvonaláig terjedő, mintegy 1,5 m széles sávban dokumentáltuk az újkori bolygatások mellett megmaradt középkori jelenségeket. Az 1. és 3. pillér közötti szakaszon végig megtaláltuk a XI. századi sávalapot. Megállapítottuk, hogy az 1. pillér DK-i sarka alatt egy korábbi mészkőtábla húzódik, melyhez az épület több pontjáról ismert korai, rózsaszín terrazzopadló csatlakozik. Az 1. és 2. pillér közötti sír lépcsős építményének D-i lépcsősora 1. periódusa DK-i sarka alatt nagy mészkőtáblát és egy kiemelt mészkőtábla helyét dokumentálhattuk. A lépcső 2. periódusa alatt szintén a korai terrazzo húzódik. A 2. pillér D-i oldalán a XII. századi pillérmaghoz kapcsolt lépcsős építmény alatt a templombelső feltöltési rétegeit rögzíthettük. Az észlelt legkorábbi padló itt is a már ismert rózsaszín terrazzo volt. A 3. pillér alatt a XI. századi sávalapra épített, a korai terrazzopadlót elvágó, nagyméretű alapozástömböt tártunk fel, amelyet a XII. századi pillér alapozásának tartunk. A 6. pillér tájékán Henszlmann által feltárt ikersír É-i felének hitelesítésével tisztáztuk, hogy a két sírrész egyszerre készült és azonos kialakítású volt. A 7. pillér K-i oldalán a XI. századi sávalap 97