Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

labb Sitkei András földjén a 3. és 4. bronzöntő műhely nyomaira. A műhe­lyek ugyanazon, az ártérből alig kiemelkedő dombháton végignyúló Ur­namezős telephez tartoznak. Az egymástól való nagy térbeli távolság miatt önálló műhelyeknek tartjuk a most megfigyelt lelőhelyeket, amelyek időbeli viszonyát csak a további feltárások tisztázhatják. A 2. műhely feltárásakor a rengeteg késő Urnamezős kerámia­töredék mellett a bronzöntés minden fázisára és munkamenetére utaló leletet találtunk. Az előkerült kemencerészletek és -omladékok, valamint az ásatási megfigyelések a korábban már feltételezett és rekonstruált fel­színi olvasztókemence használatát erősítik. A leletmentést a rossz idő miatt félbe kellett szakítanunk. Szabó Géza 5/3. Bölcske-Sziget, dr. Tóth Mihály földje (Tolna m.) (XXXI). Varga Bálint bölcskei múzeumbarát hívta fel figyelmünket a Szigetben lévő késő bronzkori lelőhelyeken talált öntőmintákra. A betakarítási munkák után kezdtük meg hitelesítő ásatásunkat, amely során számos öntőmintát, kohósalakot, olvadékot, s más, a bronzöntéssel kapcsolatos leletet találtunk. A viszonylag kis felületen is sikerült megfigyelnünk egy munkagödröt s néhány objektumot. Az öntőminták és a gazdag kerámia­lelet alapján a lelőhely az Urnamezős kultúra késői időszakára keltez­hető. Szabó Géza Budapest II., Lajos u.-Nagyszombat u. sarok (14657/2 hrsz) Id. 51/7. sz. 6/1. Budapest XI., Gellérthegy déli oldal (III). A hegy déli oldalán az 5391/6, 8, és az 5391/1 hrsz-ú telkeken folytattuk az oppidum kuta­tását. Ezen a területen már korábbi években is végeztünk ásatásokat, 1985-86-ban az ún. nagy fal egy szakaszát tártuk fel, 1993-94-ben pedig ettől nyugatra egy K-Ny-i irányú agyagfal került elő. Az idei kuta­tásunk célja ezeknek az objektumoknak egymáshoz való viszonya, valamint az agyagfal további szakaszának feltárása és értelmezése volt. Összegezve megállapíthatjuk, hogy az agyagba rakott szikladara­bokból álló, széles fal folytatását nyugati irányban nem találtuk meg, an­nak ellenére sem, hogy a területen végzett földradar vizsgálatok alapján ez elvárható lett volna. A tapasztott agyagfal folytatását keleti és nyugati irányban egyaránt követni tudtuk, ebben az ásatási szezonban 10,5 m hosszúságban. A 8

Next

/
Thumbnails
Contents