Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Árpád-kor

ÁRPÁD-KOR Térképszám: 111-137 111. Baj-Öregkovács-hegy, körtemplom (Komárom-Esztergom m.) (XXXVI). Az 1992-ben szondázó ásatás során megtalált körtemplo­mot 1995-ben sikerült teljesen feltárni és a patkó alakú apszis falán meglévő in situ freskót a falról leválasztatni és restauráltatni. A templomot-melynek falai 100-140 cm magasan maradtak meg­feltehetőleg a XIII. században építették és belsejét legalább két alkalom­mal kifestették. Bejárata nyugaton volt, a rotunda északi falában ülőfülkét alakítottak ki, amit a későbbiekben elfalaztak. A templombelső bolygatott volt. A XV. században a rotunda és az apszis déli oldalához ossariumot építettek, melynek feltárása során másodlagos helyzetben rengeteg em­bercsontot találtunk. Az épület pusztulása a XVI. században, a közelben lévő nemesi udvarházzal egyidőben történhetett. Petényi Sándor Baja-lzsér Id. 2. sz. Balassagyarmat, Vár u. 8. Id. 141/2. sz. 112. Baracs-Apátszá 11ás (Fejér m.) (XXX). 1995-ben folytattuk a baracsi Árpád-kori templom és temető két évvel korábban megkezdett feltárását. Az 1993/94-ben feltárt szelvényektől délre nem sikerült rábuk­kanni az egykori templom további maradványaira, mivel azokat két egy­más mellett futó újkori árok ezen a területen elpusztította. Szelvényünktől délre, a ma is használatban lévő földút felszíne alatt még rejtőzhetnek maradványok, ezek kutatására azonban a mezőgazdasági munkagépek intenzív forgalma miatt most nem volt lehetőség. A temető területén a korábbi szelvényektől keletre több mint 40 te­metkezést tártunk fel. Továbbra is jellemző a sírok nagyfokú rétegzett­sége (5-6 réteg), amely jó lehetőséget nyújt relatív kronológiájuk kidol­gozásához. A magasabb szinteken lévő sírok általában melléklet nélküliek voltak, az alsóbb rétegekben az Árpád-kor „szokványos" lelet­anyagát találtuk: bronz és ezüst S-végű hajkarikák, gyűrűk, koporsó­szegek. Az egyik temetkezésből aranyozott bronz S-végű karika került elő és megmaradt a hozzá tartozó bőrszalag töredéke is. A legalsó, boly­gatatlan altalajba mélyített sírok egy része feltehetően korábbi a templom építésénél, ezt látszik bizonyítani a 220. sír elhegyesedő végű öntött bronzkarperece is. 83

Next

/
Thumbnails
Contents