Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Római kori barbár
közötti nőt temettek el. A koponya körül hat darab vékony aranylemezből készült díszes rozettát találtunk. A mellen egy díszített, oldalával lefelé fordított fibulakapcsos pajzs alakú ezüstből készült, aranyozott cizellált oldaldíszítésű melldíszt tártunk fel. A melldíszben egy nagyobb lencse alakú karneol kő, alatta egy foglalatba helyezett gyöngyöt helyeztek készítői. A sírban volt még két kisméretű ezüst fibula, valamint egy kancsócskás ezüstláncra felfüggesztett dísz a jobb felkaron, valamint hasonló formájú nagyobb szelencés, gyöngyös karperec és egy kisméretű ezüst övcsat. Ettől D-re hasonló tájolásban (D-É) egy felnőtt férfi temetkezését találtuk meg, mellette egy nagyobb méretű kissé meghajlott vaslándzsával, alatta egy vasból készült kissé csúcsos pajzsdudorral (mindkettőt a sírfal baloldalához támasztva), a jobb felkar mellett egy 130 cm hosszú vas kard is, felkötővel, valamint egy jellegzetes vastag bújtatás ezüst övcsat. Az övcsat mellett egy erősen megkopott, feltehetően római kori ezüst dénárt találtunk. A sír 160 cm mélyen feküdt. A lábvégeknél egy kisméretű szürke edényt is feltártunk. A harmadik sírban hasonló tájolású, északabbra 8 m-re - egy kisebb méretű ezüst fibula, valamint egy vas csat volt. A temetkezések korát előzetes meghatározásban IV. sz-ra tesszük. Fodor László Szihalom-Pamlényi tábla Id. 37/2. sz. 90. Sződliget, Csörög (MRT 9. k. 29/8. Ih.) (Pest m.) (XXXVII). A 2. számú főút első szakaszának építését megelőző leletmentés során befejeztük az 1994-ben megkezdett szarmata temetőrészlet feltárását. További 17 sírt tártunk fel, így az út nyomvonalába eső sírok száma összesen 41, ezek közül hármat kerített árok. Tájolásuk D-É vagy ahhoz közelálló, többségük rabolt. Több esetben sikerült megfigyelnünk a rönkkoporsó maradványait. A tipikus szarmata leletek (kézzel formált és korongolt edények, gyöngyök, főként római fibulák, II. századi római érem, orsógombok) sorában figyelemre méltó az egyik rabolt sírban talált lándzsa. Sajátos jelenség az egyes sírok mellett, illetve között megfigyelt tűzrakóhely. A több sírban is előkerült ún. szarmata csatok, illetve tartozékaik, valamint a római importtárgyak alapján a temetőrészlet a II. század végére— 111. század elejére keltezhető. Egy sír ellentétes tájolása, a temetőben elfoglalt helyzete és a csontok megtartása alapján más korszakhoz tartozik (leletei nem voltak). Munkatárs: Maróti Éva, Alekszandr Szimonyenko (Kijev, Régészeti Intézet), részt vett: Száraz Csilla régészhallgató (JATE). Kulcsár Valéria 70
