Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Római kori barbár
kimutatott vastag humuszréteg miatt a lelőhely további ellenőrzést, legalábbis talajminta vételt igényel. Horváth Attila 86. Mezőkeresztes-Cset halom (M3-as autópálya 10. Ih.) (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A lelőhely Mezőkeresztes Ny-i határában, a Sályi patak partján, egy dombon helyezkedik el. Az 1993-94-ben végzett leletmentő ásatás* során 6000 m 2-en 264 települési objektumot, gödröket, házakat, kemencéket, valamint 26 sírt találtunk. A leletek a neolitikumtól a kora Árpád-korig 7 korszakot képviselnek. A neolitikumból származó nagymennyiségű, elsősorban felszíni leletek az Alföldi Vonaldíszes Kultúrába sorolhatók, és arra utalnak, hogy ebben az időben földfelszínre épített házak álltak ezen a területen. A sírok közül 13 is ebbe a kultúrába tartozik, halottaikat a település területén, erősen zsugorítva, igen kevés melléklettel temették el. Ugyancsak földfelszínen álló településre utalnak a rézkor végéről származó leleteink is. Több, a bronzkor végi Gáva kultúrába sorolható földbeásott házat találtunk, az e korszakból származó legérdekesebb lelet azonban egy temetkezés: méhkas alakú gödörben kifejlett szarvas agancsa alatt egy fiatal, feltehetőleg fiú csontváza került elő, karján bronz karperecekkel, fülében bronz fülbevalóval. Combja mellé pedig egy kis bögrét helyeztek el. Az emberi csontváz fölött egy kutya csontváza is előkerült. Hasonlóan különleges a kora vaskorból származó egyetlen sírunk is, itt egy nagyméretű turbántekercses tálat helyeztek a halott arcára, oly módon, hogy a tál alján, amelyet kitörtek, kilátszott a homlokcsontja. A vaskorból származó leleteink közül a legérdekesebb a három fazekaskemence, amelyet egymástól meglehetősen nagy távolságra találtunk. Közülük kettő azonos munkagödörbe nyílt, egyikőjük rostélya teljes épségben került elő, a másik kettőé kissé töredékesen. A kemencék bontásából igen nagy mennyiségű kelta leletanyagot gyűjtöttünk össze. Lelőhelyünk leggazdagabb korszaka a császárkor. A települési objektumokon (méhkas alakú gödrök, házak) kívül nagymennyiségű szórványleletet, bronz fibulákat, terra sigillata darabokat is találtunk. Ebből a korszakból egyetlen sír került elő, melyben gyöngyöket, bronz fibulát, hajkarikát, vaskést, orsógombot találtunk. * A jelentés késve érkezett, a lelőhely fontosságára való tekintettel kivételesen közöljük az 1995. évi jelentések között. 67
