Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

Az É-i épületszárnyból előkerült érmek I. Constantinus és I. Valentinianus koriak. A D/IV helyiség padlószintje(?) alatt kelta kori edénytöredékek kerültek napvilágra. A többi helyiség járószintjeinek átvágása során említésre méltó jelenséget nem figyeltünk meg. A Ny-i szárny előtt az udvaron látható nagyméretű kövekből kialakított felület alatt külső csatorna rendszer húzódik. Gróf Péter-Gróh Dániel 72/2. Visegrád-Lepence (Pest m.) (XXXIX). A tavaly elkezdett ásatás során már tisztáztuk a római őrtorony tájolását, főbb méreteit. Az idei ásatás során a toronynak kb. egyharmadát tudtuk feltárni. Először az épület dunai homlokzata előtti újkori csatornarendszert kellett eltávolítanunk, valamint a torony belsejéből a bezuhant omladékot, építési törmeléket. Jól megfogható belső járószintet követhettünk, meglepően kevés leletanyaggal (néhány érmet és többféle méretű kovácsolt vasszeget, ill. FRIGERIDUS, TERENTIUS DUX bélyeges tégladarabokat találtunk). Feltűnő volt az épület felmenő falmaradványainak gondos kivitelezése, az építkezés magas színvonala: kváderekből épített épületsarkok, a habarcs vakolat-szerű elsimítása, a jó minőségű kőanyag felhasználása. A padló átvágása során megtaláltuk az intakt //-///. sz-i réteget, melyet jól datáltak a terra sigillata-töredékek. Az É-i pillért egy tűzhely(?) maradványaira építették. A réteg alatt két további szinten őskor/'településnyomok látszottak. Felül FIA D - kelta kori kerámia, míg az épület alapozási mélységének közelében a késő bronzkori Urnasíros kultúra leletanyaga volt megfigyelhető. A falak alapozási mélysége 135 cm, a pilléreké 150 cm. Az őrtorony belsejében, az ÉK-i fal előtt az emeleti feljáró három lépcsőfoka és négyzetes alapozási felület maradt meg. A bejárat küszöbköve két kapupersely és két merevítő rúd illesztési nyílását őrizte meg számunkra. Itt tehát jól megfoghatóan két időszak határolható el, ill. bizonyíthatóan beszűkítették a kaput. Az épületen kívül, a Duna felőli oldalon méteresnél vastagabb, habarcsos, cementálódott köves omladékot kellett eltávolítanunk. A munka elvégzése közben a bejárattól kb. 2 m-re előkerült a tavaly megtalált építési tábla többi töredéke és körülötte 3 kő szoborfej: két emberfej nagyságú portré és egy valószínűleg síremlékről letört féldombormű része. Az őrtorony DNy-i falán kívül nagyobb szabálytalan elszíneződésből Árpád-kori kerámia töredékek kerültek felszínre. A foltot gödörszerűen mélyítve, az őrtorony belsejében megfigyeltekhez hasonló réteg59