Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

ŐSKOR Térképszám: 1-43 1. Aparhant-Felső legelő (Tolna m.) (XXXI). A községtől keletre emelkedő fennsíkon késő rézkori telep található. A Tsz melletti területen trágyaprizmák elhordása után települési objektumok jutottak a felszínre. A lelőhely hitelesítésére ásatást végeztünk, amelynek során két gödörés egy gödörház részletet, illetve két kemencét tártunk fel. Az objektumokból nagy mennyiségű kerámia származik, amely a Baden (Pécel)kultúra leletanyagához sorolható. Korábban e telepről terepbejárás során Csiszér Antal magángyűjtő többek között idolt és réz tárgyakat talált. Ódor János Gábor 2. Baja-lzsér (Bács-Kiskun m.) (I). Az Érsekcsanád és Baja között Ny-K irányban húzódó töltéstől ÉK-re, a Csikós foktól K-re egy, az ártérből alig kiemelkedő földháton bronzkori és Árpád-kori cserepek hevernek. Kőhegyi Mihály Bajna-Sándor-Metternich kastély Id. 140. sz. Balatonakaii és Zánka között Id. 47. sz. 3/1. Balatonboglár-Berekre-dűlő (Somogy m.) (XIV). Ebben az évben 2100 m

2 felületen 200 objektumot tártunk fel. A lelőhely hoszszában végighúzódó gázvezeték miatt két, 12, ill. 19 m-es sávban végeztük a feltárást. A legkorábbi időszakot néhány középső rézkori (Balaton-Lasinja kultúra), ill. késő rézkori (Péceli kultúra) települési objektum képviseli (tároló vermek és földkitermelő gödrök). Az egyik, valószínűleg a Péceli kultúrába tartozó veremből egy szarvasmarha teljes csontváza került elő, a gödör fölött kora vaskori, ill. késő bronzkori objektumok voltak. Igen jelentős a Kostoláci kultúra 4 urnasírja. Egyetlen gödör tartozik a Kisapostagi kultúrába, ezen kívül csak szórvány kerámia képviseli a kultúrát. Az objektumok túlnyomó része a késő bronzkorba, ill. a kora vaskorba tartozik. Az Urnamezős kultúra leletanyaga elsősorban méhkas-alakú vermekből került elő, a kerámia nagy része a kultúra idősebb szakaszába tartozik, hasonlóan az egyik gödörből felszínre került spind5