Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

rására 1996-ban kerül sor. A principia keleti negyedét jobban érintették a múlt századi sánc pusztításai, a Vorhalle falainak csak az alapozása maradt meg. Ezen a részen tártuk fel a palánkperiódus cölöplyukainak többségét. A többi részen a felmenő falak magassága általában meghaladta az 1 m-t. Feltártuk a déli szárny (armamentarium) két helyiségét, meszes-köves padlózatukat, a basilica, valamint a táborszentély melletti egyik nyugati helyiséget. Az épülettömb nyugati falához később hozzáépített falat figyeltünk meg. Az armamentarium helyiségei felett egy kőalapozású, vályogfalú épület nyomai kerültek elő. A sárga agyagpadlója feletti égési rétegből 2 Valens érem is előkerült. A basilica nyugati falához hozzáépített 3 m széles fal a tábor legkésőbbi periódusához köthető. A falat a középkorban sajnos erősen visszabontották. A praetoria fronton a késő római megerősített táborfalból gyakorlatilag csak faragott emlékek kerültek elő. Ezek közül kiemelendő egy női sírszobor, valamint C. Amacus miles coh. I. Alp. eq. sírköve, amelyen az eredeti vörös festés is megőrződött. A basilica területén került elő a középkori Báté falu templomának fala, valamint a templom körüli temető 23 sírja. A leletek szinte mindegyike melléklet nélküli volt. Jelentősebb lelet egy kislánysírból származó késő gótikus, rozettaveretes pártaöv. A templom nyugati részénél a valószínűleg az osszariumhoz tartozó tömegsír került elő. Kovács Péter 69/2. Százhalombatta-Dunafüred, vicus (MRT 7. k. 27/7. Ih.) (Pest m.) (XLVI). 1995. október 25. és november 1. között leletmentő ásatásra került sor a vicus területén, melynek területén a MOL Rt Beruházási Osztálya telefonkábeleket fektetett mintegy 80-90 cm átlagos mélységben kb. 900 m hosszúságban a Fogoly u. és a Csónakház bekötő útja mentén régészetileg védett területen. A munkálatok nem előre bejelentve folytak, a munkagépek minden régészeti objektumot megsemmisítettek, ezért a feltárás helyett csak a metszetrajzok elkészítésre összpontosíthattunk. A munkák során egy 600 m hosszú szakasz metszetrajzát készítettük el, ugyanis a többi helyen már korábban kiásott kábelekre fektették a vezetéket, ennek során 29 kő-, vagy kőalapozású épület helyét rögzítettük, valamint átvágtuk a táborból dél felé kifutó, majd kettéágazó limes-út délnyugati szakaszát. A hosszú metszet segítségével igen fontos információkhoz juthattunk a matricai vicus településszerkezetét illetően. A rendelkezésünkre álló csekély idő és összeg alapján a legtöbb helyen csak a kiásott mélységig tudtuk dokumentálni az előkerült jelenségeket, csak néhány helyen tudtuk megkeresni a falak, 54