Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

Az öt kutatóárok közül kettő abszolút negatív eredménye nyilvánvalóvá tette, hogy a domb É-i és ÉK-i lejtője oly mértékben lepusztult a talajerózió során, hogy ott semmilyen régészeti jelenség nem fogható már meg. Két árok alapján úgy tűnik, hogy a domb K-i lejtője felé bronzkori településsel lehet számolni (szemétgödör, tűzhelynyom és nagyobb gödör, esetleg házrész). Ezen a keletre eső részen római kori leletanyag nem került elő. Három árok Ny-i felében viszont római kori tégla-, tetőfedőcserép és terméskődarabok kerültek elő, azonban ép falra, vagy kiszedett fal nyomára, vagy valamilyen más, pontosan regisztrálható régészeti jelenségre nem bukkantunk. így egyértelművé vált, hogy a domb nyugati részén állhatott a római kori őrtorony, melyet a 6-os út 60-as évekbeli építése során szinte teljes mértékben elhordták. V. Péterfi Zsuzsanna-Várady Zoltán 62/1. Pécs, Citrom u. 8. (Baranya m.) (XXIV). Épület alapozásnál újkori pincék által erősen roncsolt római kori épülettöredékeket tártunk fel. Kárpáti Gábor 62/2. Pécs, Hársfa u. 85. (Baranya m.) (XXIV). Gázvezetékkel egy római téglasírt átvágtak. Kárpáti Gábor 63. Rajka-Hosszúföldek, I. Ih. (Győr-Moson-Sopron m.) (XVIII). Az M15 autópálya nyomvonalán az 1994-ben megkezdett ásatást folytattuk. További 5 földbe mélyített házat, 5 kutat, árkokat és tűzrakó helyeket tártunk fel a római kor //-///. századából. Előkerült egy magányos, VII. századi avar férfisír, bolygatott állapotban. A területen a munkát befejeztük. Gabrieli Gabriella 64. Rábapordány (Győr-Moson-Sopron m.) (XI). Rábapordány határából terepbejárásból származó őskori és római kori település leletei kerültek a múzeumba: gúla alakú agyagnehezék, csónak alakú br. fibula, lemezfibula, astragalos-díszű karperectöredék, valamint sigillata töredék, I—IV. századi római kori pénzek, fibula-töredékek stb. Tom ka Péter 51