Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

54/2. Győr-Ménfőcsanak, Malom utcai lakótelep (Győr-MosonSopron m.) (XI). A ménfőcsanaki önkormányzat rendezési terve alapján megkezdődött a Malom utcai beépítés tervezése. Az érintett terület közvetlenül csatlakozik a Bevásárlóközpont néven nyilvántartott lelőhelyhez. Az eddigi feltárások során a területen bronzkori, kelta, római kori és középkori leletek kerültek elő. 1995 decemberében terepbejárás történt a területnek a Savanyító mögötti, a 83-as úttal párhuzamos részén. Ennek során az alábbi leletek kerültek elő: bikonikus tűfej (őskori), római, IV. századi kisbronzok, fibula töredékek, vaskos korongalakú, hátul füllel ellátott bronz öntvény, középkori poncolt díszű bronz lemezveret, vas zablapálca, csiholó, csat, keskeny br. lemez. Tomka Péter Győr-Ménfőcsanak, Bevásárlóközpont Id. 93. sz. 54/3. Győr, Rákóczi u. 18. (Győr-Moson-Sopron m.) (XI). Földalatti parkoló építésének földmunkái során régészeti megfigyeléseket és kisebb leletmentést végeztünk. Az erősen bolygatott területen elsősorban rétegmegfigyeléseket tehettünk (24 réteg). Az altalaj fölött az „őshumuszban" őskori (bronzkori?) edénytöredékeket találtunk. A római korból gödröt, talpgerendás épület és földbemélyített kunyhó részleteit, illetve betöltési rétegeket tártunk fel (ll-lll. század), gazdag leletanyaggal. Hat bolygatott, Ny-K tájolású sír valószínűleg a nem messze fekvő Szt. István plébánia körüli Árpád-kori temető szélső sírjai közé tartozhatnak, rétegtani helyzetük alapján datálásuk a IV-XIV. sz. közé tehető. Két középkori kemence részletét tártuk fel, a korábbi mellett másodlagos fekvésben XI—XII. századi edénytöredékek feküdtek, a későbbi tűzterének tapasztásából XIV. sz-i cserepeket gyűjtöttünk. Három jól elkülöníthető középkori külső kavicsos járószintet tudtunk megfigyelni. A 6. sír stratigráfiai helyzete és betöltése alapján fiatalabb a többinél. Az újkori rétegekből és betöltésekből néprajzi jellegű kerámia származik. Munkatárs: Tomka Péter és Tomka Gábor. Szönyi Eszter 55/1. Hévíz-Egregy (Zala m.) (XVI). Az új egregyi róm. kat. templomtól K-re nyitott kutatóárkokkal 7 római kori kőépület helyét sikerült rögzítenünk. Az épületek részben eltérő tájolásúak, több periódusban épültek, kettőnek a falait még a római korban visszabontották, a többinek kb. 50 cm magas felmenő falai vannak még a földben. A leletek alapján 46