Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Római kor

la, arany lunula, különböző féldrágakő és borostyán gyöngyökből és csüngőkből álló nyaklánc, gemmával díszített gyűrű, bronz orsó, vala­mint egy ép, madáralakos csavart üvegpálca került elő. A hamvasztásos sírok egy része sírkertben volt. Az 1. számú sírkert K-i oldalába illesztet­ték a sírkövet, melynek megmaradt domborműve a lupa capitolina ábrá­zolása. A 2. számú sírkert kerek alaprajza és belső díszítést tartó alapozása, valamint külső, több rétegű, téglaporos vakolata említésre méltó. A 3. számú sírkert érdekessége, hogy a gazdag mellékletet külön, egy kisebb gödörben hantolták el. A sírkertek közötti egyetlen, díszí­tetlen, kirabolt szarkofágban megtaláltuk a belehelyezett két eltemetett csontvázának maradványait. A temetkezések zöme a Kr. u. II. század folyamán történt, csak néhány sír esetében gondolhatunk ennél későbbi használatra. A temetőrészt észak felől szegélyező falat a Kr. u. III. szá­zad második felében ún. halszálka mintával (opus spicatum) a korábbi kelet-nyugati útra építették, s az út szintjét megújították. A temetőrésztől északkeletre egy eddig nem tisztázott funkciójú, a középkor folyamán is használatba vett, a késő római korban épült épület egy részét tártuk fel, melynek kőkeretes bejárata és küszöbkövei épen maradtak ránk. R. Facsády Annamária Az Árpád-korból egy kiterjedt falutelepülés több fázisát találtuk meg. A félig földbe, ill. föld fölé épített, faszerkezetes házak, hulladékgödrök, árkok, külső kemencék részben az előző, elpusztult objektumokra épül­tek rá, vagy vágták el azokat. A XIII—XIV. században használták azt az épen megmaradt mész­égető-kemencét, melyben a terület római temetőjéből származó sírkövek egy részét is elégették. A késő középkorra (XIV-XV. századi betöltéssel) datálható egy kavicsos habarcsú, kőből épített pince, melynek ferde gádorát, szár­köves-küszöbköves bejáratát, ill. több méteres falait is feltártuk. A középkori pince ÉNy-i sarkát az újkori pince elvitte, de mérete így is ki­szerkeszthető. A római sírkerteket és a középkori pincét kövenként, illetve pa­nelekre vágva kiemelték, és az épülő házban egy szinttel feljebb és áthe­lyezve bemutatásra kerül. Munkatárs: Aszt Ágnes egyetemi hallgató (ELTE), Viemann Zsolt geodéta. Pölös Andrea 51/3. Budapest III., Bécsi út 60. (14742 hrsz) (III). Egy hónap állt rendelkezésünkre a GALIMPEX Rt. tulajdonában lévő telek részleges 36

Next

/
Thumbnails
Contents