Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)
Római kor
Ezt követően az erőd területén a délnyugati erődsarkon emeltük ki a törmelékréteget, a tégla- és mészkőtöredékes rétegből újabb Teutanus oltárkő került elő, de épített falak nyomára sehol sem bukkantunk. Nagy valószínűséggel a nyugati hosszanti fal alapjáig elpusztult, és az evvel kapcsolatos korábbi mérések csak a törmelékréteg határait regisztrálták, nem pedig az igazolható falalapokat. Az erődítmény nyugati határán továbbhaladva északi irányban kb. 30-35 m-re egy újabb törmelékes réteget találtunk, amelyből újabb oltárköveket hoztunk felszínre. Ezek azonban nem Teutanus tiszteletére, hanem Jupiter, illetve más istenek számára készültek. Egy, sajnos a gép által pont az írásmezőben megroncsolt oltárkőnél feltűnő a rendkívül szép, keskeny és magas betűkkel készített írásmező, mely a többi kőhöz viszonyított késői eredetre utal. Az erőd belsejéből - főleg a délnyugati és északnyugati végpontok közeléből bélyeges római téglák, illetve téglatöredékek kerültek elő. A munkának ebben az időszakában állandó búvárfelügyelet mellett folytak a kutatások. Megállapíthattuk, hogy épített falak csak az erőd keleti, hosszanti oldalán regisztrálhatók. A tavalyi törmelékkiemelések hatására a korábbi áramlási viszonyok megváltoztak és a keleti hosszanti fal nyugati oldaláról a törmelék- és sóderrétegeket a víz elhordta. A munkálatok utolsó napján jól látható volt, hogy a keleti fal, kb. 10-15 m hosszúságban ép és közvetlenül a vízfelszín alatt vizuálisan is észlelhető. Bemérésére sajnos nem volt lehetőségünk, mert az időjárás változása a kutatás befejezésére kényszerített bennünket. Az 1994. óta folyó, gépekkel végzett kutatások bebizonyították, hogy a IV. századi római erődnél eddig végzett alapfal-felmérések teljesen megbízhatatlanok. Ahol a hosszanti kiemelkedések alapján falakat regisztráltunk, ott csak a törmelékrétegek által megfogott hordalékkiemelkedésekről van szó és a belső, keleti faltól eltekintve igazi falak sehol sem maradtak meg. Ennélfogva a korábban készített és közreadott alaprajzok valótlanok. A következő évek feladatát a törmelékkitermelés utáni természetes hordaléktisztulás során megtisztult keleti fal pontos felmérése és a téglákból és mészkövekből álló falszakaszok kiemelése jelenti. Ez mindenképpen szükséges a komoly hajózási akadályt jelentő „Bölcskei Szikla" megszüntetése érdekében, ugyanakkor az erődfalak szerkezetének vizsgálata, valamint a falba beépített megmunkált kövek, oltárkövek és oltármaradványok kinyerése miatt is. Gaál Attila 34
