Wollák Katalin (szerk.): AZ 1995. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/49. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1997)

Őskor

26. Pásztó I. (Nógrád m.) (XXVIII). Hír János (Pásztó, Múzeum) híradása nyomán terepbejárást végeztünk Pásztótól délre, a kozárdi út és a hatvani műút által bezárt háromszögben, a Zagyva jobb parti teraszain. A dombtetőn (a bemeszelt tégla-gúla magassági pont környékén) néhány megmunkált töredéket, felső paleolit jellegű eszközt gyűjtöttünk. A lelőhelyet ideiglenesen Pásztó I. névvel jelöltük. A terepbejárást meg kell ismételni, amikor a terület frissen szántott, illetve további terepbejárásokkal meg kell kísérelni azonosítani a Zagyvavölgy szórványleleteinek előkerülési helyét. T. Dobosi Viola-Simán Katalin 27. Pilismarót-Bánom (Komárom-Esztergom m.) (V). Az 1993. évi pilismarót-bitóci ásatás során terepbejárásokat végeztünk a Bitóci völgy Pilismarót felé eső délkeleti peremén, ahonnan évtizedek óta kerül elő megmunkált szilánk, töredék. Néhány pengét gyűjtöttünk. A gyűjtőpontot hitelesítő ásatás során a Bitóci völgy egy sekélyebb mellékvölgye (magasles, felhagyott, elvadult szőlő-ültetvény) fölött nyitott szelvényben már 35-40 cm-re, löszben megtaláltuk a felső kultúrréteget. A település a szokásos volt: rén csontok, fogak, agancs-töredékek, eszközök koncentrálódása egy oválishoz közelítő foltban, - 65-70 cm mélyen megtaláltuk a kevésbé intenzív alsó kultúrréteget. A leletanyagból külön kiemelésre méltó hét db hegyi kristály szilánk és penge. További szelvényeket nyitottunk Bitóc-Kelet néven a terasz falu felé eső vízszintes teraszán, ahol kultúrréteg nélkül, szórvány leleteket gyűjtöttünk (település perem?). A szelvényből talajtani elemzés céljára minta-sorozatot gyűjtöttünk. A telep a felső paleolit/gravetti kultúrkör egy fiatalabb fáciesének átmeneti vadásztanyája, hasonlóan a Pilismarót-környéki nyíltszíni telepekhez. T. Dobosi Viola Ravazd-Vilibáld-domb Id. 129. sz. Rábapordány Id. 64. sz. 28. Sarkad 99. Ih-Diófás-dűlő, Erdei-tanya (Békés m.) (II). 1994 októberében kora vaskori, bronz lószerszámokat és bronz edénytöredkeket ajándékozott Bessenyei István a múzeumnak, melyeket 10 éven át gyűjtött. A lelőhely a régi, ma már kiszáradt medrű Fekete-ér partjának legmagasabb részén fekszik. A bronzok előkerülésének területét előzetesen legfeljebb 20 x 20 méteres körzetre lehetett korlátozni. 22